Helikonos női alkotók kiállítása
Más a nő, más a férfi címmel a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület nő tagjainak csoportos kiállítása nyílt meg a Nagy Balogh János Kiállítóteremben. A 11 női művész kiállítása november 14-ig látogatható.
Gábor Ilona, a KMO Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójának bevezetője után Gajda Péter polgármester mondott köszöntőt. A városvezető kiemelte, bátor témához nyúlt az egyesület, manapság amikor az intolarencia, az egymás el nem fogadása, a homofóbia ekkora teret kap, milyen jó lenne ha a profán dolgokról beszélnénk – mint ez a kiállítás. A polgármester hozzátette, örül, hogy a tárlathoz kapcsolódó kiadványt támogathatta az önkormányzat.
A kiállítást Hemrik László, művészeti író, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógiai osztályvezetője nyitotta meg. Arról beszélt, bármerre is tekintget a történelmi térben, „a társadalmak kulturális életének megőrzéséért, elsődlegesen a férfiak voltak a felelősek. A kivételek a szabályt erősítették. Sokáig kellett várni ahhoz, hogy a társadalmi adottság megváltozzon. A nők művészi érzékenységére jellemzően a modernizmus, a felvilágosodás, a nyugati világ és annak világképének nagy paradigmaváltása teremtett lehetőséget. A nők a társadalmi, tudományos, technikai mozgások hozadékaként egyre több területen kaptak szerepet, teremtettek ők maguknak szereplehetőséget. Persze mindez nem varázsütésre történt. 1864-ben Madách Imre, A nőről, különösen esztétikai szempontból című akadémiai székfoglalójában így beszél: ’a nő szívén keresztül gondolkodik. Teremtő géniusz híjával az emberiség szellemei közé nem emelkedik’. Az első egyetemek a XIII. században jöttek létre Párizsban, Bolognában. De a nők számára csak a XIX. század közepén nyíltak meg. A világon először 1849-ben kapott nő diplomát New Yorkban. Hugonnai Vilma lesz az első magyar orvosnő, aki még a Zürichi Egyetemen végez 1879-ben. Ferenc József 1895-ben engedélyezi, hogy a magyar egyetemek bölcsészeti és orvosi karaira nők is járhassanak. Viszont az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében már 1871-től, alapításától kezdve járhattak nők. Ma már az egyetemeken – itthon is – több a női, mint a férfi hallgató.
Férfi és nő között feloldhatatlan a különbözőség, talán akkor is így van, ha éppen ugyanazt akarják. De ettől szép és zavarba ejtően izgalmas a világ. A női jelenlét megerősödése fontos volt a művészetben, hogy a női tekinteten keresztül is láthassuk a világ esztétikai oldalát. Több 100 éven keresztül a világot férfiak mutatták be. Férfiak festették meg számunkra a tárgyakat, az embereket, a történeteket. Szóval itt volt az idő, hogy a dolgok beérjenek és változzanak. Ki-ki döntse el magában, hogy van-e értelme egy női csoportos tárlatnak, egy heterogén egyesületen belül, miközben feltétlenül egyetértek a kiállítás katalógusának utószavát jegyző Németh Róberttel, miszerint a műalkotásokat nem determinálhatja az alkotó nemi identitása, nemi hovatartozása” – tette hozzá Hemrik László.
Skoda Éva elmondta, a kiállítást 2018-ban kezdték el tervezni, a 11 művész más és más életszakaszából mutatja meg magát, titkokat, félelmeket és bölcsességet fedezhetünk fel, de a játékos csábítás és az anyaság is megjelenik a művekben. A kiállítás különlegességét az adja még, hogy a Helikon egyesület férfi tagjait kérdezték meg, mit gondolnak a női alkotókról.
A tárlat november 14-ig tekinthető meg a Nagy Balogh János Kiállítóteremben.
