HÍREK  2022. június 04.      455
Figyelem: a cikk archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Megemlékezés az összetartozás napja alkalmából

Két év kényszerszünet után újra ünnepséget rendeztek a Székelyország Tündérkertje látványparkban pénteken a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) alkalmából.

Megemlékezés az összetartozás napja alkalmából
A képre kattintva galéria nyílik. (16 kép)

Gajda Péter polgármester ünnepi beszédében elmondta, nem gondolhattuk, hogy a trianoni békediktátum 102. évfordulóján olyan kihívásokkal kell szembenéznie a magyar társadalomnak, a kispestieknek, mint az egy évszázaddal ezelőtt élt nemzedéknek. Magyarországon ma háborús veszélyhelyzetet hirdettek és a koronavírus-járvány két éve alatt népességarányosan többen haltak meg, mint az I. világháború végén pusztító spanyolnátha két évében. Hasonlóan az akkori időkhöz ma is vészesen növekszik az infláció és még csak nem is látjuk a közelgő gazdasági nehézségek mértékét.

Akkor az először csak megszállt, majd később az elszakított területekről érkező menekültek tízezrein kellett segítenie az országnak, ma Kárpátaljáról és a háborús régiókból érkeznek ugyanúgy menekültekkel teli vonatok Budapestre, mint 1918-1920-ban.

Ma is meg kell tehát tennünk, amit tőlünk telik, éppen úgy, ahogy az eleink megtették. Kispest Önkormányzata ezért nyújtott támogatást a háborús menekültek ellátását végző Ökumenikus Szeretetszolgálatnak és ezért nyitotta meg egy korábban bezárt bölcsődéjét a kisgyerekekkel érkező menekült családok előtt.

A nehéz idők mutatják meg, hogy milyen fából faragták az embert, milyen fából faragták a nemzetet. A magyar nemzet a trianoni békediktátum után immár több mint száz évvel, minden nehézség ellenére, ha szétszakítva is, de túlélt a Kárpát-medencében.

Száz éve egyedül kellett megküzdenie az országnak mindazon megpróbáltatásokkal, amelyeket a történelem ránk mért. Trianonnál az ország nemcsak területének és lakosságának kétharmadát veszítette el, hanem megélhetésének, gazdaságának alapjait is. A diktátum következtében többek között a határon túlra került a termőföldek több mint 64%-a, a vasérc
lelőhelyek 83%-a, az aranybányák 100%-a és az ipari kapacitás több mint fele is. Emellett pedig védelmi képességétől is szinte teljesen megfosztották az országot, hiszen az engedélyezett 35 ezer fős önkéntes hadseregének nem lehettek korszerű fegyverei. Mindemellett a határon túli magyarság jussa nem egyszer a több évtizedes jogfosztottság és elnyomás lett.

Szerencsére a XX. század eleji baljós árnyak kísérteties fenyegetése talán ma már kevésbé tűnik veszedelmesnek, mivel azok nem megosztott, egymás ellen acsarkodó európai nemzetekre vetülnek, hanem szoros politikai, gazdasági és védelmi szövetségre lépett szabad és demokratikus államokra. Véglegesen azonban csak akkor tudjuk majd magunk mögött hagyni a múlt terhet és továbblépni, ha nem hagyjuk, hogy időleges politikai haszonszerzés céljából nálunk és határainkon túl is felhasználják a magyar kisebbségeket.

Alapvető és vitathatatlan nemzeti érdekünk tehát, hogy ne hagyjuk, bármelyik országban, így azokban is, ahol a magyarok élnek kisebbségben szélsőséges, a nemzetiségeket veszélyeztető kirekesztő nacionalista erők viszályt szítsanak. Erre pedig az egyik legjobb garancia az Európai Unió alapértékeinek védelme.

Számomra a Trianonhoz vezető útnak és az azt követő tragédiáknak az egyik legfontosabb tanulsága, hogy Magyarország nem maradhat erős és demokratikus értékeket valló szövetségesek nélkül. Mindenkinek, aki az ezeréves magyar állam és a kárpát-medencei magyarság érdekeit nézi ezen értékválasztás mellett kell kiállnia – fogalmazott Gajda Péter.

Az ünnepség koszorúzással folytatódott: az önkormányzat képviseletében a polgármester, valamint Kertész Csaba, Varga Attila és Vinczek György alpolgármesterek helyeztek el koszorút a Trianont szimbolizáló kopjafán. Koszorúzott Lázár Tamás, a Jobbik Kispesti alapszervezetének elnöke, Veresné Mohos Angéla, a Kispesti Nyugdíjasok Szociális és Érdekvédelmi Egyesületének (KINYE) elnöke, valamint Dr. Hajdani Ilona, a Nyugdíjas Pedagógusok Egyesületének képviseletében.

A rendezvény zárásaként a Vass iskola diákjainak néptánc és népdal előadását nézhették meg a résztvevők.

A magyar országgyűlés 2010-ben döntött arról, hogy a békediktátum aláírásának napja (1920. június 4.) a nemzeti összetartozás napja legyen. A látványpark megálmodója, Bacsó András több mint 25 éve érkezett Erdélyből Kispestre. Székelyország Tündérkertjét 2015-ben avatták fel, a látványpark az önkormányzat támogatásával, civil összefogás keretében épült fel és működik.