Ősztől folytatódik a dán-magyar bölcsődei program
Most néhány hónapos szünet következeik, de szeptemberben folytatódik az a több éves dán-magyar bölcsődei program, amelyben a dán VIA University College (VIA) mintaprojektet indított Magyarországon először, éppen Kispesten a Csillagfény bölcsődében azért, hogy az általuk más európai országokban (Lengyelország, Románia) bevezetett programot itt is bemutassák, „honosítva” itthon is megvalósítsák.
Az eddigi tapasztalatok szerint a szakmai program mindkét fél számára hasznos, hiszen jól látszik, hasonló nevelési elvek mentén folyik a gondozás, nevelés a kerületi bölcsődékben, mint Dániában – tudtuk meg Fülöp Pétertől, a projekt városházi koordinátorától.
A program gyakorlatának megfelelően, az adott időpontban dán előadók érkeznek Kispestre, és tartanak elméleti és gyakorlati foglalkozásokat a Csillagfény bölcsőde dolgozóinak. Ezen a héten a vidám természetű és jó humorú Frederikke Dybdahl Bilenberg neveléspszichológus érkezett Dániából, aki a gyermekközösség fontosságáról, azok belső kommunikációjáról, a konfliktuskezelésről tartott előadásokat, konzultációkat, beszélgetéseket és gyakorlati megfigyeléseket.
Frederikke Dybdahl Bilenberg a nap elején bemelegítés- és ráhangolásképpen egy közös gyakorlattal kezdte a mai napot: a kisgyermekgondozónak a levegőben le kellett írnia a nevét először jobb, illetve bal kézzel, majd jobb, illetve bal lábbal, végül pedig fejkörzéssel. Ezek a gyakorlatok derültséget váltottak ki a résztvevők között, hiszen hamar kiderült, hogy nem is olyan könnyű feladat.
A találkozók során felelevenítették a közösségelméletek leglényegesebb elemeit, a csoportok vertikális és horizontális szerveződését, az interakciók fontosságát, a bölcsődei dolgozók helyét és szerepét a közösségszervezésben. Külön beszéltek a gyerekek egymással való kommunikációjának fontosságáról, a csoportszerveződés változó dinamikájáról, és arról, mikor és miként kell a kisgyermeknevelőnek, a dajkának beavatkozni, ha a gyerekek kiközösítenek bárkit is maguk közül, különösen, ha a kiközösítést kezdeményező és a kiközösített „szerepébe” többnyire mindig ugyanaz a kisgyerek kerül.
A hétfőtől csütörtökig tartó képzés során kiderült: Dániában sem könnyű a szülői igényeknek megfelelni, azokhoz alkalmazkodni, komoly feladat az intézményi és az otthoni nevelési elvek összehangolása ott is. Példaként említették, hogy a szülők gyakran biztatják kisgyerekeiket, „védd meg, vagy ne hagyd magad”, míg a bölcsődében a másik elfogadására, a konfliktusok ki- és megbeszéléses megoldására tanítják őket.
Az előadótól megtudhattuk, hogy mivel a dán szülők is a legjobb közösségben, a legjobb gyerekek között szeretnék tudni a „család szeme fényét”, így az intézményeknek Dániában is meg kell küzdeniük azzal, hogy a szülők „válogatnak” a gyerekek között, azaz kifogásolják, ha például gyerekük kevésbé fejlett kisgyerekkel kerül integráltan egy csoportba.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy mivel a gyerekek a nap nagy részét intézményi körülmények között töltik, kiemelt jelentőségű, hogy „minőségi időt” töltsenek el a közösségben, mert ez lesz rájuk komoly hatással, ez befolyásolja majd a fejlődésüket.
