Hatékony a gyermekvédelmi jelzőrendszer
A nehézségek ellenére hatékonynak ítélték a kerületi gyermekvédelmi és gyermekjóléti jelzőrendszer működését az ebben részt vevők. Az esetszámok nem növekedtek látványosan, de a problémák jellege változott – tudtuk meg azon a mai szakmai fórumon, amelyen a jelzőrendszer tagjai, az iskolai, óvodai és bölcsődei gyermekvédelmi felelősök, védőnők, gyermekorvosok, szociális és gyermekjóléti intézmények, önkormányzat, kormányhivatal, rendőrség képviselői vettek részt.
Minden esztendőben ilyentájt értékelik a szakemberek az elmúlt esztendei tevékenységüket. Összetett felelőssége van az önkormányzatnak a gyermekvédelemben dolgozó munkájának segítésében, hiszen nem mindegy, milyen forrásokból, hogyan támogatjuk a helyi intézmények, civilek és a lakosság ez irányú tevékenységét – mondta Vinczek György alpolgármester a Forrásházban tartott évértékelőn. A tanácskozáson egyebek mellett két fontos bejelentés is elhangzott: ha a képviselő-testület rábólint, akkor újabb 15 százalékkal megemelik a területi támogatások elérhetőségének jövedelemhatárát azért, hogy minél többen kaphassanak pénzbeni segítséget. Fájó, de július 1-jétől nem az önkormányzat tartja fent a kerületi védőnői szolgálatot, hanem az iskolákhoz hasonlósan, állami feladattá válik annak működtetése. Sok az aggodalom e körül, ma még nem tudni, miként alakul az együttműködés az önkormányzat és az állam között. Félő, hogy ezt a lépést továbbiak követik az alap- és szakellátás területén is – tette hozzá Vinczek György alpolgármester.
Vighné Vincze Erzsébettől, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum (KSZSZC) vezetőjétől megtudtuk, ez a 25. évértékelő konferencia az 1997-ben megszületett szociális törvény óta, amely kötelezővé tette helyi gyermekvédelmi és gyermekjóléti jelzőrendszer működtetését az önkormányzatoknak. Ebbe a munkába bekapcsolódhatnak a területen élő lakosok és a civil szervezetek is. Fontosak a jelzéseik, hiszen ők is látják, hol és mikor ért gyermeket bántalmazás, hol rosszak a szociális körülmények, nem megfelelő a gyerekek, idősek ellátása, hol vannak veszélyben. Az ellátórendszer tagjai azonban csak akkor tudnak hatékonyan segíteni, ha ezek a bejelentések pontos névvel és címmel érkeznek. Fontos, hogy a bejelentők kiléte minden esetben titok marad, így nem érhetiő őket semmiféle sérelem a jelzés miatt – hangsúlyozza szakember.
Dr. Király Beatrix, a XIX. kerületi Kormányhivatal vezetője bemutatta új munkatársukat, Holicska Petrát, a Hatósági Osztály vezetőjét, aki arról tájékoztatta jelenlévőket, hogy bár az öregségi nyugdíjminimum mértéke nem változott, mostantól „szociális vetítési alap” ennek a hivatalos neve.
Varga Attila alpolgármester, akinek egyik szakterülete a kerületi bérlakás-gazdálkodás, röviden arról beszélt, hogy a kiutalt szociális lakások 80 százalékát, a kerületi szociális program keretében a Családok Átmeneti Otthonából (CSÁO) kikerülő kisgyermekes családok kapták meg.
Ehhez kapcsolódva Földi Laura, a CSÁO vezetője arról a tapasztalásukról számolt be, hogy az ellátórendszerben jelentkezik egy olyan réteg, amely dolgozik, ha nehezen is, de el tudja magát tartani, ám hiába tudná az albérletét kifizetni, gyerekei vagy származása miatt erre nincs lehetősége. Ezért arra tett javaslatot, hogy az önkormányzat gondolkodjon olyan lehetőségen, például egy albérlők háza létrehozásán, ahol ezek a családok is otthonra lelnének. nAz otthonvezető az intézmény 20 éves működését, fejlődését pozitívan értékelte, hiszen az eredeti Jahn Ferenc utcai lakóotthonon kívül az önkormányzat egy négy, önálló lakásból álló egységgel fejlesztette az intézményt, ami különlegesnek számít az ellátórendszerek sorában. Alaposan megnőtt az igény az átmeneti segítségnyújtás iránt, ami egyenes következménye annak, hogy egyre több család él úgy, hogy több generáció osztozik a lakáson, ahol egy idő után már a fektetés is nagy gond. Az ilyen együttélésből krízishelyzet alakul ki, ezért jelentkeznek nálunk, és nemcsak Kispestről, hanem Budapestről és az ország más részéről is. Hat hónapos statisztikában ez az arány 70-30 százalék. A jelentkezők egyharmada egyedülálló, és/vagy sokgyerekes (2-3) – számolt be az új társadalmi jelenségről Földi Laura.
Friedrich Gábor, a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője tájékoztatójában az intézményrendszer elmúlt 25 évének munkatapasztalatairól beszélt röviden. Beszámolójában kiemelte, hogy az elmúlt évben a hatósági ügyben érintett családok száma emelkedett, és ezzel párhuzamosan növekedett a feladatuk. Beszélt arról is, hogy nehéz helyzetben vannak az ellátórendszerben dolgozók, amikor a média tudomására jutó tragikus esetek iránt érdeklődnek náluk. Ilyenkor méltatlan helyzetbe kerülnek, hiszen a felvetődő kérdésekre folyó ügyekben amúgy sem adhatnának felvilágosítást, és az ügyek részletei csak a szakemberek és a hatóság számára nyilvánosak. Ezekre nem áll módjukban részleteket elmondani, amit nem mindig kezel helyen a közvélemény, rossz következtetéseket vonnak le az ellátórendszer működéséről, munkájáról. A szolgáltatás során minden jelzésre reagálnak, még akkor is, ha sokadszorra érkezik bejelentés, hiszen nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárhol baj történjen – mondta Friedrich Gábor. A legtöbb jelzést (tavaly több mint 500) továbbra is a köznevelési intézményekből, a rendőrségtől és a védőnőktől érkezik, amelyek száma szintén megemelkedett a covid utáni időszakban, naponta jön egy-egy. Jól működik évek óta az iskolai szociális segítők alkalmazása, akik a kerület valamennyi óvodájában, sok általános- és középiskolában vannak jelen. Ha mindenki teszi a dolgát a rendszerben, betartja kompetenciája határait, ennek megfelelően cselekszik a jelzésre, és legfőképpen bízunk egymásban, akkor jól működik a jelzőrendszer – hangsúlyozta.
Sármai Kornél, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője szerint a lakosság egyre jobban rászorul a támogatásra, elsősorban az élelmiszerekre. Kispesten a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Élelmiszerbank és a Vöröskereszt gondoskodik erről. Sajnos tőlük is, bár értékben nem, de az infláció miatt mennyiségben jóval kevesebb támogatás érkezik.
Ehhez kapcsolódóan Sárkány-Balog Csilla, Forrásház Gondozási Központ szakmai vezetője arról számolt be, hogy az intézményben működő ingyenes népkonyha szolgáltatása és a térítéses nappali ellátás iránt egyre nagyobb az igény.
Tóthné-Szebenyi Szilvia, a Gyermekek Átmeneti Otthona (GYÁO) vezetője elmondta, hogy 2006 óta mintegy 550 gyereket gondoztak átmenetileg, jelenleg is 11 kisgyereket látnak el. A korábbi lakhatási problémák megoldásáig hozzájuk kerülő gyerekek mellett megnövekedett a magatartási problémák miatt hozzájuk kerülő gyerekek száma, és különösen elgondolkodtató a pszichiátriai és öngyilkossági esetek számának növekedése.
Erdélyi Bettina területi vezető védőnő, aki tíz esztendeje koordinálja a kerületi védőnők szakmai munkáját, elismeréssel szólt a védőnői szolgálatról, akik 2021-ben 6097, míg 2022-ben 8500 családlátogatást végeztek. A kerületi védőnők hangulatát és munkakörülményeit is dicséri, hogy szinte minden védőnői álláshelyet be tudtak tölteni. Rövid statisztikai összesítésében arról beszélt, hogy Kispesten is drasztikusan csökkent az újszülöttek száma. Míg 2012-ben még 559, 2021-ben már 486, 2022-ben csupán 438 kisbaba született. Bár 2022-ben megszűnt a szabad orvos és kórházválasztása szülészeteknél, szerencsére Kispest a jól felszerelt István kórházhoz tartozik, így nem növekedett az otthonszülések száma tavaly, 3 kismama vállalkozott erre.
