HÍREK  2023. május 15.      643
Figyelem: a cikk archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Egy emblematikus intézmény és a magyar közművelődés 100 éve

Megnyílt a 100 éves KMO életét, mindennapjait bemutató helytörténeti kiállítás a Nagy Balogh János Kiállítóteremben. Az időutazásos tárlat egyben a KMO Kulturális Hetét is elindította.

Egy emblematikus intézmény és a magyar közművelődés 100 éve
A képre kattintva galéria nyílik. (25 kép)

Kispest polgármestere köszöntőjében felidézte polgármestersége első évét, 2006-ot, amikor elkezdődött a nagy múltú, patinás intézmény felújítása, Burány Sándor akkori kispesti országgyűlési képviselő, miniszter hathatós közreműködésének köszönhetően jelentős állami támogatással. De egy intézmény nem csak az épületből áll, hanem azokból a munkatársakból, akik a mindennapokban szívüket-lelküket odateszik azért, hogy a kispestiek hozzájuthassanak a kultúrához – hangsúlyozta Gajda Péter, és megköszönte Gábor Ilona igazgatónak, valamint kollégáinak azt a magas színvonalú munkát, amire a kispestiek és a fővárosiak is büszkék lehetnek.

Dr. Hiller István országgyűlési képviselő arról beszélt megnyitójában, mit adott a KMO az elmúlt évszázadban a magyar kultúrának, ezen belül a magyar közművelődésnek. Megemlítette a „társakat”, a Csepeli Munkásotthont, a pesterzsébeti Csilit, az Ózdi Olvasót, amelyekkel együtt a KMO „nem az elit kultúráját szolgálta 1923-ban. Nem díszes paloták arisztokratáinak adtak ünnepi rendezvényeket.” Ezekben az években azok az emberek, akik kezük munkájából éltek, lehetőséget kapt­­ak arra, hogy idejük jó részét, amit már nem munkával töltenek, szabadon, egymás között és hasznosan töltsék el. Összejöttek, énekeltek, kirándultak, előadásokat hallgattak, nyelvet tanultak, olvasni tanultak. Ezért büszkeség megemlékezni arról a fajta önkéntességről, kultúraigényről, amelyet ezek az emberek és csoportok tanúsítottak – fogalmazott.

A KMO sok értéket teremtett, rengeteg embernek adott értelmes napokat, heteket és egy kerületnek, egy közösségnek lett szimbóluma. Szimbólum, mert messze túllépett a kerületen, és szimbólum, mert színvonalában messze meghaladta egy átlagos közművelődési intézmény igényrendszerét és persze, amit nyújtott a színvonalát – hangsúlyozta. „A közművelődés nem egyszerűen csak egy adag tudás átadása és befogadása. Nem egyszerűen egy tánclépés. Nem egyszerűen egy dallam megtanítása, nem egyszerűen egy teremben a székek elrendezése, hogy a színházi előadásnál mindenki kényelmesen üljön. Ennél sokkal több van benne. Ami megérinti a lelket és nem egyszerűen csak racionális befogadásra ad lehetőséget. Amikor egy-egy előadásnál könnybe szöknek a szemek, vagy a kezek tapsra verődnek össze. Amikor nem kell megszervezni, hogy az ott lévők örüljenek. Ez a közművelődés” – fogalmazott, és az egykori nagyszerű emberek – Klebelsberg Kuno, Keresztury Dezső, Vitányi Iván – mellett a jelenkori közművelődés nagyasszonyának nevezte Gábor Ilonát.

A KMO igazgatója arról beszélt, hogy egy vezető nem tud egyedül igazán nagy sikereket elérni, mindig kell, hogy legyen egy csapata, és – mint fogalmazott – „mögöttem egy fantasztikus csapat áll.” Gábor Ilona elmondta: a kiállítás a Budapest 150 program kapcsán jöhetett létre a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Művelődési Központ és Kispest Önkormányzatának támogatásával. A kiállítás a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény anyagából készült, ezért külön megköszönte a gyűjteményvezető Siklós Zsuzsanna és Mohay Orsolya munkáját.

Siklós Zsuzsanna lapunknak elmondta: az igazi kihívás az volt, hogy úgy jelenjen meg az intézmény, ami magában hordozza a múltját, de benne van a dinamika, a fejlődés, hogyan alakul át, milyen új irányzatokat képvisel, milyen módon próbál alkalmazkodni a XXI. századhoz. Arra is törekedtek a látvány kialakításakor, hogy mindenkihez szóljon: ha valaki el akar mélyedni, a különböző tablókon megtalálja a szükséges információkat egy képről, egy történetről vagy egy korszakról, és ezért helyeztek el QR-kódokat is a kiállításban.