Veszteséges a bérlakásrendszer fenntartása
Határozottan cáfolja az önkormányzat azt a sajtóban megjelent feltételezést, amely szerint „összeomlás fenyegeti a kerületi bérlakásrendszert”. Az önkormányzatot nem kötelezi jogszabály szociális bérlakások fenntartására, s bár az önként vállalt feladat több száz kispesti család számára biztosít lakhatást, egyúttal évente több tízmilliós veszteséget is eredményez.
Kispesten 1990-ben még több mint tízezer önkormányzati bérlakás volt. Ez az állomány napjainkra 800 körülire apadt, az önkormányzat ugyanis folyamatosan adja el a lakásokat a bérlőknek, de éves szinten így is több tízmillió forintba kerül a bérlakásrendszer fenntartása. Az önkormányzat tulajdonában maradt szociális bérlakások többségében rendkívül szerény anyagi körülmények között élő, gyakran jelentős hátralékokat felhalmozó bérlők élnek, akiknek még a – fővárosi kerületek között legalacsonyabb – bérleti díj és a közüzemi számlák kifizetése is megoldhatatlan problémát jelent.
Turányiné Lakatos Edit, a Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Iroda csoportvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy az önkormányzat tulajdonában jelenleg összesen 804 bérlakás található. Az üresen álló hatvanötből huszonhárom lakás szociális alapon történő bérbe adásáról a Tulajdonosi Bizottság dönt, a többit az önkormányzat lebontja, eladja, vagy egyéb módon hasznosítja.
A Vagyonkezelő Műszaki Szervezet (VAMÜSZ) minden esetben a leendő bérlők által megtekintett állapotban adja át számukra a lakásokat, amelyekben a vagyonkezelő köteles biztosítani a lakhatásra alkalmas állapotot és a közüzemi szolgáltatásokat – az áramot, a vizet, a gázt és a fűtést –, míg a bérlőnek a lakáson belüli felújításokat, így a festést, a burkolat, a parketta vagy a nyílászárók cseréjét kell elvégeznie. Bár az ingatlanok állagmegóvásáról és karbantartásáról a bérlőnek kellene gondoskodnia, sokan a legalapvetőbb munkákat sem tudják elvégezni, ráadásul rövid idő alatt jelentős lakbér- és közüzemidíj-tartozást is felhalmoznak, amely a bérleti szerződés felmondását vonja maga után. Mindez évente több tízmillió forintos veszteséget jelent az önkormányzatnak, hiszen tulajdonosként a lakók helyett kénytelen rendezni az adósságokat – vázolja a helyzetet Kránitz Krisztián, a VAMÜSZ megbízott igazgatója.
Az intézményrendszer és a lakásállomány karbantartására fordítható évi 50-55 millió forintos keret nem elegendő arra, hogy a VAMÜSZ nagyobb felújításokat végezzen a bérlők által lelakott és rossz állapotba került lakásokban. Természetesen azokat az ingatlanokat, amelyeket már egyáltalán nem lehet gazdaságosan felújítani, még krízislakásnak sem adja ki az önkormányzat.
Az egyik kispesti havilapban megjelent összeállítás a kerületi bérlakásrendszer „összeomlását” vizionálja, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője pedig a lakásállomány felmérését és felújítási stratégia elkészítését sürgeti, miközben erre már a korábbi ciklusban is lett volna lehetőség – hangsúlyozza Vinczek György alpolgármester. Négy éven keresztül három, egymást váltó fideszes alpolgármester felügyelte a VAMÜSZ-t, amelynek előző vezetőjét éppen azért menesztette az ősszel megalakult új képviselő-testület, mert egy jól működő és nyereséget termelő cégből veszteséges vállalkozást hagyott hátra. Ennek ismeretében érdemes elgondolkodni azon, kit is terhel felelősség a bérlakásokkal kapcsolatban kialakult helyzetért.
Prusinszki István
