Trianonra emlékeztek
A nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezést az önkormányzat a Székelyország Tündérkertje Látványparkban. Az országgyűlés 2010-ben döntött arról, hogy június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának napja (1920. június 4.) a nemzeti összetartozás napja legyen. Az országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
„Egy alkalomból, de két cél miatt gyűltünk ma itt össze. Egyrészről azért, hogy emlékezzünk az első világháborút Magyarország számára lezáró igazságtalan trianoni békeszerződésre és annak tragikus következményeire, másrészről, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából kifejezzük szolidaritásunkat és támogatásunkat határon túl, kisebbségben élő nemzettársaink felé. Fontos, hogy ezt egyszerre, de mégis különválasztva tegyük meg. Egyszerre, hiszen Trianon nélkül nem lenne nemzeti összetartozás napja sem. Külön, mert, bár a nemzeti és az egyéni emberi tragédiák emlékét soha sem feledhetjük, mégis a mai világban, európai polgárként kell feldolgoznunk és túllépnünk a traumán, ahhoz hogy a határon túli magyarsággal és a szomszéd népekkel együtt egy békésebb jövőt építhessünk.” – fogalmazott ünnepi beszédében Kispest polgármestere.
Gajda Péter elmondta, hogy a trianoni békeszerződés következménye volt annak, hogy az ország a vesztes központi hatalmak oldalán vett részt az I. világháborúban. Az utódállamok kormányai mindent elkövettek, hogy Magyarországot gazdaságilag, katonailag megbénítsák. A Magyar Királyság elveszítette háború előtti területének több mint kétharmadát, területe 92 963 négyzetkilométerre csökkent. Lakosságának több mint fele került új állam területére, az 1910-ben még 18 millió fős ország lakossága 7,6 milliós főre esett vissza. Mintegy 3,2 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, kb. másfél millióan a határ menti területeken összefüggő tömbben, akik azokban az országokban másodrangú állampolgárok lettek. Minden harmadik magyar nyelvű állampolgár idegen állam területére került. Magyarországot számos megalázó feltétellel igyekezték hosszú távra ellehetetleníteni.
A polgármester arról beszélt, hogy a trianoni békediktátum tartósította Közép-Európa népeinek ellentétét, a két világháború közötti és a második világháború alatti magyar politikai elit mindent alárendelt irreális, teljes határrevíziót követelő irredenta politikájának, ami ugyan részsikereket hozott egyes elszakított területek ideiglenes visszacsatolásával 1938-1941 között, ám végletesen kiszolgáltatta Magyarországot a hitleri Németországnak. Ez a kiszolgáltatottság pedig újabb nemzeti és emberi tragédiák sorához vezetett.
„Szerencsére az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ és Európa. Ma már átjárhatóak a határok, a modern technika pedig közelebb hozza egymáshoz az embereket, mint eddig bármikor a történelem folyamán. Ez lehetőséget ad arra, hogy élő és szorosabb kapcsolatot ápolhassunk a határon túli magyarsággal. Ezt a lehetőséget pedig nem szabad elszalasztanunk. Segítenünk kell a határon túl élő magyarságot abban, hogy a szülőföldjén tudja megőrizni, nyelvét, hagyományait, kultúráját. Ennek az egyik legjobb módja, ha erősítjük az összetartozás-tudatot, melyre szép példa ez a kert is. A Székelyország Tündérkertje Látványpark egy darabnyi Székelyföld itt Kispesten, amely segíthet abban, hogy a budapestiek kicsit jobban megismerjék a székelységet. Ezért is indítja útjára az önkormányzat a Székelyország Tündérkertje Egyesülettel összefogva azt a rendhagyó tanórasorozatot, melynek keretében a következő tanévtől a kispesti általános iskolások megismerkedhetnek Székelyfölt történelmével, földrajzával, élővilágával és kultúrájával. Bízom benne, hogy ezzel bár kis, de nem jelentéktelen lépést sikerül tennünk a magyarság összetartozásának erősítése érdekében” – zárta ünnepi beszédét Gajda Péter.
A folytatásban a polgármester, Vinczek György alpolgármester és Lázár Tamás képviselő helyezték el az önkormányzat koszorúját a kopjafán, majd a Kispesti Vass Lajos Általános Iskola tanulói adtak néptánc- és népdalműsort. A megemlékezés filmvetítéssel ért véget: Jókai Mór 1860-ban írta meg Szegény gazdagok című regényét, amelyből azonos címmel Bán Frigyes rendezett filmet1959-ben. Ezt tekinthették meg az ünnepség vendégei.
