HÍREK  2019. június 04.      158

Megemlékezés a nemzeti összetartozás napján

A Székelyország Tündérkertje látványparkban tartott megemlékezést az önkormányzat a nemzeti összetartozás napján. A magyar országgyűlés 2010-ben döntött arról, hogy trianoni békeszerződés aláírásának napja (1920. június 4.) a nemzeti összetartozás napja legyen.

A képre kattintva galéria nyílik. (12 kép)

A Himnusszal kezdődő ünnepségen Gajda Péter, Kispest polgármestere beszédében kitért az I. világháborút lezáró békediktátum előzményeire, beszélt a külső fenyegetettségről és a belső megosztottságról, a békeszerződés következményeiről. „A harcoknak véget vető fegyverszünet után az antant hatalmak román, csehszlovák és szerb csatlósai szinte az első pillanattól kezdve megszegtek minden, a győztes nagyhatalmak által is garantált megállapodást, és fokozatosan szállták meg az ország egyre nagyobb, nem egyszer színmagyar lakossággal rendelkező területeit, ami nem sok jót ígért, a politikai horizonton még épphogy csak felsejlő békemegállapodással kapcsolatban. Mindeközben pedig a háborúba belefáradt, idealista naivitásba dermedt magyar kormányzat csak későn ismerte fel a veszélyt és annak valódi tétjét…Paradox módon a társadalmi legitimáció egyik legerősebb forrása a proletárdiktatúrát hirdető Tanácsköztársaságnak is pontosan az ország területi integritásának helyreállítását célzó törekvéseiből eredt.

Száz évvel ezelőtt, 1919 tavaszán és nyarán az inváziós csehszlovák és román erők ellen folytatott, kezdetben sikerrel kecsegtető, akár honvédőnek is nevezhető hadműveletek árnyékában megjelenő vörösterror megközelítőleg 600, és az azt követő fehérterror közel ugyanennyi áldozata jelezte, hogy nem csak idegen túlerő fenyegette ekkor a magyarságot, hanem saját belső ideológiai, politikai megosztottsága, konfliktusai is komoly veszélyt jelentettek és gátolták a készülő békediktátummal szembeni érdekérvényesítést.

A végül 1920. június 4-én 16.30-kor a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban aláírt békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette háború előtti területének több mint kétharmadát. A korábban 18 millió fős ország lakossága 7,6 milliósra olvadt. A magyarság mintegy egyharmada rekedt az új határ ’rossz’ oldalán, ami nem egyszer tájegységeket, településeket, családokat és életeket vágott ketté.

 Az idegen uralom alá kerülő magyarság válaszút előtt állt. Vagy hátrahagyja ősei földjét és Magyarországra menekül, vagy marad és megpróbál magyarnak maradni, szembenézve a számára új ország új urai által diktált szabályokkal és a kisebbségi lét minden gyötrelmével együtt.

Kevésbé ismert tény, hogy az 1918-ban idegen megszállás alá került országrészekből pár év alatt mintegy 420 ezren menekültek Magyarországra, elsősorban olyan értelmiségiek, közszolgák és egyéb volt állami alkalmazottak, akiknek az élete közvetlen veszélyben forgott, ezért nem ritkán mindenüket hátrahagyva menekültek, hogy aztán nem egyszer évekig éljenek vagonokban Budapest vagy vidéki városok nagyobb pályaudvarain.

Nem jártak jobban azok sem, akik úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat és szülőföldjükön maradnak. Az új államok ugyanis semmit nem tartottak be azokból a nemzeti kisebbségeket védő szabályokból, melyekre korábban ígéretet tettek. Sok helyen mindent elkövettek azért, hogy a magyarságtól elvegyék nemzeti identitását.

 A határon túli magyarok a XX. század folyamán nem egyszer váltak a nagyhatalmi, vagy akár az itthoni magyar politika eszközeivé, játékszereivé. Nem szabad hagynunk, hogy ez ismét megtörténjen. Sajnos, még most a XXI. században is vannak olyan erők, amelyek az itthoni hatalmi játszmák eszközeivé próbálják tenni határon túli nemzettársainkat, és ezt nem szabad elhallgatnunk.

 Sajnos vannak erők, amelyek politikai erőforrásként tekintenek a más országban élő magyarságra és ezért olyan politikát folytatnak, ami éket verhet magyar és magyar közé. Ez az a politika, amely lehetővé teszi azt is, hogy magyarsághoz tartozással kufárkodjanak, azt pénzért adhassák, vehessék, ami olyan farizeuskodás, aminek pontosan a határon túli magyarság érdekében véget kell vetni.

Nemzeti érdekünk, ne hagyjuk, hogy bármelyik országban – azokban sem, ahol magyarok élnek –, ismét szélsőséges, a kisebbségeket veszélyeztető, kirekesztő nacionalista erők jussanak politikai befolyáshoz. Azt gondolom, erre az egyik legjobb garancia az Európai Unió és annak határokon átnyúló nemzetközi együttműködési rendszere” – fogalmazott Gajda Péter.

Az ünnepség koszorúzással folytatódott: a polgármester, valamint Vinczek György és Kertész Csaba alpolgármesterek helyezték el az önkormányzat koszorúját a Trianont szimbolizáló kopjafán, majd a Vass iskola diákjai adtak műsort citeramuzsikával, verssel és népdalcsokorral.  


Címlap
Önkormányzat
A kerület működése
Ügyintézés
Kispest
Kapcsolat
Választások-szavazások
Intézményi étkezésbefizetés
Hírek
Közlemények
Pályázatok
Programajánló
Archívum
Közérdekű adatok
Ügyfélkapu
Adatvédelem
Társadalmi véleményezés
Hírek
Közlemények
Pályázatok
Programajánló
Adatvédelem
Társadalmi véleményezés
Közérdekű adatok
Ügyfélkapu
Archívum
A kispest.hu weboldal többféle sütit (cookie-t) használ azért, hogy biztosítsuk a weboldal teljes funkcionalitását, informatívvá és felhasználóbaráttá tegyük az oldalt. Ha tovább böngészi az oldalt, beleegyezik a sütik használatba. További információért olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat.