HELYTÖRTÉNET  2012. március 20.

Kispest története


 flag-uk   
  flag-lengyelorszag   flag-torokorszag   flag-bulgaria  flag-horvatorszag  flag-szerbia  flag-germany

 

A mai Kispest és környéke a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig a gödöllői Grassalkovich-uradalom Szentlőrinci majorsági központjához tartozott. varoshaza-archAz új birtokos, br. Sina Simon bankár 1864-ben eladta a Szentlőrinc-pusztai uradalmat egy brüsszeli belga banknak, akik hamarosan továbbadták azt. Többen vettek földet, köztük Lónyay Menyhért, Cséry Lajos, Herrich Károly és Eggert József, Rózsa Lajos. A település magva az 1869-ben 811 házhelyre parcellázott terület, amely a mai Rákóczi u., Üllői út, Jahn Ferenc u. és Ady Endre út közé esik /Herrich Károly tervezte meg "sakktábla" formára./ Itt építették földszintes családi házaikat az első betelepülők. Az ekkor Colonie Klein Pesth-nek nevezett település - elvált Vecséstől - és 1871. június 11-én bírót választott Stowasser Ferenc személyében és Kispest néven ideiglenes szervezettel kisközség lett.

Kispest 1871. június 11-től önálló kisközség lett.

Az Üllői úton az első házat még 1870-ben Czúr Jánosné egy 48-as honvédtiszt felesége építette. Első beköltözők között volt Kasza lakatosmester, 48-as honvéd, aki a szabadságharcban való részvételéért börtönbüntetést szenvedett. 1873-ban a szomszédos Törökfalva, majd a Vecséstől különvált Pestszenlőrinc csatlakozott Kispesthez. 1874-ben nagyközség lett.

Kispest népessége ekkor kb. 1800 főre tehető. A község akkori vezetői bekerítik a házakat, járdaépítésbe fognak, fásítanak, az utcákat világítással látják el. A fővárosi építkezések fellendülésével téglagyár épült itt, s a szállításhoz keskeny vágányú vasút. Az első iskola az 1800-as évek végén a Batthyány utcában épült. Az egyházi élet Ribényi Antal lelkipásztor megjelenésével kezd fellendülni. Ő az, aki házról-házra jár, hogy gyűjtsön keresztre, harangra, majd pedig a templom építésére rakosgatja össze a hívők filléreit. 1885-ben Kispest és Szentlőrinc határvonalán indul el a lajosmizsei vonat. 1892-ben Madarassy főjegyző kieszközli, hogy a Soroksár-Haraszti-Taksonyi Takarékpénztár fiókot állítson Kispesten. 1891-ben Baross Gábor kereskedelmi miniszter megengedte a kispestieknek, hogy a fővárossal is telefon összeköttetést létesítsenek. Ekkor már hatezren lakják a területet.

1886-ban alakították meg a kispesti iparosok, kereskedők a Kispesti Általános Ipartestületet, 100 taggal. Az ipartestületnek 1937-ben 1225 tagja volt már.

Az 1896-ban tartott képviselőtestületi gyűlés elsőrendű tárgyát a község megszületésének 25 éves jubileuma képezte. Ebben az évben már interurbán telefonhálózat is működik és 100 évvel ezelőtt egy összeírás alkalmával a következő adatokat tudhatjuk meg: Kispesten és Szentlőrincen 2361 család, azaz 9110 fő él, iskolaköteles gyermek ebből 1367 , óvodás 810 volt. A negyedszázados évfordulót 1896. augusztus 2-án ünnepelték. 1900-ban megindult a "villanyos", villanyvilágítást egy évvel később kapott a község.

rendorseg-arch1908-09-ben szakadt el Pestszenlőrinc Kispesttől. 1908-ban dr. Wekerle Sándor az akkori kormány nevében megállapodott a kispesti Sárkány örökösökkel, hogy birtokukban lévő földművelésre alkalmatlan területet az állam javára megveszi. 1908. évi XXIX. tc. szerint megkezdődhetett a kispesti munkás-és tisztviselőtelep építése, melyet rövid időn belül dr. Wekerle Sándor miniszterelnökről és pénzügyminiszterről Wekerle-telepnek nevezett el a nép.

1911-ben Kispest közigazgatási járási székhely lett. Kispestnek 1920-ban már megközelítőleg 52 ezer lakosa volt. A Kispesten élő kisiparos, vagy gyári munkások száma: közel 10 ezer fő.

1922. júliusában Agorasztó Tivadar alispán elnöklésével megalakult a város első képviselőtestülete. Kispest tehát 1922-ben város lett. /Az 1920-30-as évek kulturális életéből kiemelkedik a munkásotthon (KMO Művelődési Ház) átadása /1923./, ahol többek között József Attila, Szabó Ferenc rendszeresen tartott előadásokat. A városi könyvtár könyvtárosa Tersánszky Józsi Jenő volt ekkor. Kispestre nagyon sok író, költő, művész látogatott el, vagy telepedett le akkor (és ma is). Az 1921-ben alakult Kispest-pestszenlőrinci Képzőművészek Nagy Balogh János Egyesülete évenként rendezett kiállítást. Ekkor már a város legtekintélyesebb sportegyesülete a Kispesti Atlétikai Club /KAC/ volt. A lakáshelyzet javítására, korszerűsítésére 1949-1964 között épült az Élmunkás lakótelep.

Kispestet 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez.

A hetvenes évek elején a kerület új központja az Üllői út két oldalán alakult ki. A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a terület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve ezért, és a település erre alkalmas jellege miatt is itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. Az Üllői út mellett összesen 125 hektár területen szanálásra került 4076 lakás bontása után a hagyományos kertvárosi környezethez igencsak nem illő 12100 lakás épült fel, ötszintes és 11 emeletes házgyári építményekben Az 1990 utáni fejlesztési programnak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100% és kiemelkedőnek mondható a telefon és a kábel TV ellátottság.

Címlap
Önkormányzat
A kerület működése
Ügyintézés
Kispest
Kapcsolat
Választások-szavazások
Intézményi étkezésbefizetés
Hírek
Közlemények
Pályázatok
Programajánló
Archívum
Közérdekű adatok
Ügyfélkapu
Adatvédelem
Társadalmi véleményezés
Hírek
Közlemények
Pályázatok
Programajánló
Adatvédelem
Társadalmi véleményezés
Közérdekű adatok
Ügyfélkapu
Archívum
A kispest.hu weboldal többféle sütit (cookie-t) használ azért, hogy biztosítsuk a weboldal teljes funkcionalitását, informatívvá és felhasználóbaráttá tegyük az oldalt. Ha tovább böngészi az oldalt, beleegyezik a sütik használatba. További információért olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat.