Az első város, amit meglátogattunk, Nagyvárad volt, ahol egy térkép segítségével kis csoportokban derítettük fel a különböző nevezetességeket. Láttunk sok szép épületet – legemlékezetesebb köztük számunkra a Fekete Sas Palota –, és persze találkoztunk kedves emberekkel is.
Tovább haladtunk és egy kellemes túrát tettünk Vársonkolyoson, ahol izgalmas függőhíd, szép kilátás és egy békésen legelésző birkanyáj fogadott bennünket.
A buszban sem unatkoztunk, mert festői tájakon haladtunk keresztül, miközben számos érdekességet mesélt idegenvezetőnk Erdély történelméről és kultúrájáról. Különleges élmény volt a Körösfői templom szőtteseinek és kazettás mennyezetének látványa.
A Tordai sóbányában sok kaland várt minket: a látványos folyósókon keresztül haladva a sóképződmények rétegződéseinek mintázata, keletkezésének története nemcsak szemünket, de képzeletünket is megragadta, majd a sóbányászatról szóló kiállítás egy csónakázó tóban végződött, ahol vidáman evezgettünk a sótömbök között. A tordai hasadék megmászása már másfajta kihívást jelentett számunkra, de ezt is gond nélkül legyőztük és a látványát soha nem feledjük.
Harmadik napon haladtunk át a Békás-szoros festői sziklái között, majd a Gyilkos-tónál tettünk egy könnyű sétát, ahol nem maradhatott el a helyi kézműves termékek (padlizsánkrém, zakuszka, kürtőskalács, fenyőrügyes méz) kóstolása és egy valódi mics ebéd elfogyasztása, tóra néző kilátással.
Következő megállónk volt Csíkszentdomokos, ahol rendkívüli meglepetésben volt részünk, mert találkozhattunk egy igazi székely gazdával és megtekinthettük a gazdaságát: az aznap született kisborjút, kismalacokat, lovakat és még a fejést is kipróbálhattuk. Majd elértük Erdély szívének közepét, Csíksomlyót. Bejártuk a kegytemplomot és környékét, megcsodáltuk a tájat és az élővilágot a Barátok feredőjének ösvényeit járva.
Negyedik napunkat a korondi kerámiák és iparművészek bűvöletében kezdtük és próbáltuk kiválasztani a számunkra legkedvesebb, személyre szabott portékákat. Ezután Szovátára mentünk, ahol sétáltunk a Medve-tó körül és közben néhány medvés történetet is megbeszéltünk. A nap utolsó állomása Kolozsvár volt, ahol a város nevezetes pontjait kisebb csoportokban, térkép alapján jártuk be, végül együtt felkerestük iskolánk névadójának, Kós Károlynak a sírját a híres Házsongárdi temetőben.
A sok változatos élménnyel és színes programmal együtt szinte észrevétlenül elrepült az idő, és elérkezett az indulás napja. Hazafelé még két látványosság mellett nem mentünk el megállás nélkül: elsőként a Sárkányok kertjében jártunk és bújócskáztunk az őshüllőket megidéző sziklaképződmények között, legvégül pedig Nagykárolyban a Károlyi kastélyt látogattuk meg, és tettünk egy kis történelmi időutazást a panoptikumban.
Nagykárolyban elköszöntünk Erdélytől és fiatal, lelkes idegenvezetőnktől, de lelkünk mélyén nem búcsúztunk egyetlen helyszíntől sem, mert emlékeinkben biztosan sokáig őrizni fogjuk még ezt a Határtalanul utazást.
Kispesti Kós Károly Általános Iskola
7. a., 2023. június 5–9.
Határtalanul program
