Emléktúra és kulturális kirándulás
A Grábler-tóhoz és Csókakre szervetett kirándulást a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület.
A 2018. május 26-i kirándulásra az Emberi Erőforrások Minisztériumától pályázati úton nyert pénzből nyílt lehetőség. Az eseményen huszonheten vettünk részt, egyesületi tagok, klubtagok, családtagok, ismerősök.
A ragyogó napsütésben első úti célunk Várpalota volt, ahol Harmat József várt bennünket, a Roma holokauszt a Grábler-tónál című könyv szerzője, aki korabeli dokumentumokból, újságcikkekből, levéltári kutatásokból és a még élő szemtanúkkal készített interjúkból dolgozta fel annak a vérengzésnek a történetét, amikor 118 székesfehérvári és várpalotai cigányt végeztek ki 1945 februárjában a nyilasok és a csendőrök. A helytörténész két helyszínen beszélt nekünk az ártatlanul kivégzett cigányokról. Először egy kis emlékkőnél, amire a nemrég elhunyt Choli Daróczi József verssorait írták:
„A sok cigányt mind elvitték,
nagy árkokat ásni vitték.
A nagy árok lassan mélyül,
víz bugyog fel a mélyérül”
Koszorút helyeztünk el, mécseseket gyújtottunk, és Harmat Dávid gitárkíséretével elénekeltünk egy cigány népdalt, mely a tragikus eseményt örökítette meg. A másik helyszín a Grábler-tó partja volt, ahol jeltelen sírban nyugszanak a tömeggyilkosság áldozatai. Két embernek sikerült megmenekülni: az akkor 36 éves, várandós Lakatos Angéla „Mici” 8 lőtt sebbel a testén a 14 éves kislánnyal, Raffael Margittal, „Falattal” mászott ki a gödörből éjszaka. A kislányt a rázuhanó holttestek mentették meg, csodával határos módon nem sérült meg. Megrendítő volt hallgatni Mici tanúvallomását Harmat József interjúja nyomán. Dávid - cigány nyelven - elénekelte az Auschwitz-balladát, ezután virágokat dobtunk a tó vizére, majd elénekeltük a „Cigány himnuszt”, a Porrajmos – a cigány holokauszt – áldozataira emlékezve.
A megemlékezés után Csókakőre vitt minket a „Sanyi busz”, ahol meglátogattuk Kosztics László cigány fafaragó művészt. Megcsodáltuk alkotásait, és megismertük a gyerekeket, akikkel a mester az Egyetemes Kultúráért Egyesületben foglalkozik, és akiktől magyar költők fába vésett arcképeit kaptuk ajándékba. Az iskola udvarán terített asztal és a házaspár végtelen vendégszeretete várt bennünket. Finom gulyáslevest ettünk bodaggal (cigány kenyérrel), aminek a tésztáját maga a mester gyúrta. Akinek ebéd után kedve volt, csuhébabát készíthetett a háziasszony, Berta Mária hozzáértő irányítása mellett.
Szívesen maradtunk volna még sokáig, de sajnos indulnunk kellett. Élményekkel gazdagon tértünk haza, köszönjük a szervezőknek!
Takács Katalin
Romák Felzárkóztatásáért Egyesület
