Az Amnesty International Magyarország két szakértője, Dr. Csernus Fanni és Csorján Bence tartott előadást az önkormányzat fenntartásában álló intézmények és vállalkozások vezetői, illetve pénzügyi szakemberei számára a Városházán szerda délelőtt. Ennek keretében a résztvevők egy gyakorlati útmutatót kaphattak a bértranszparencia-irányelv hatékony alkalmazásához, többek között ahhoz, hogyan alakítható ki egy fenntartható és átlátható bérezési rendszer.
Dr. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértője lapunknak elmondta: „2023-ban fogadták el ezt az európai uniós irányelvet, amelynek 2026. június 7-én kellett volna életbe lépnie. Ez Magyarországon még nem történt meg, de azon dolgozunk a szervezetnél, hogy minél előbb bevezessék. Ez az irányelv a bérek átláthatóságát hivatott elősegíteni a nemek közötti bérkülönbségek mentén. A célja, hogy megerősítse az egyenlő munkáért járó egyenlő bérezést az Európai Unió tagállamaiban” – tette hozzá Csernus Fanni.
A szakértő hozzátette: „Magyarországon azt lehet látni, hogy hosszú évek óta szinte változatlan a nemek közötti bérszakadék értéke, tehát a nők férfiakhoz mért átlagos bérhátrányának értéke nem igazán változik, jelenleg körülbelül 17%. Ez az egyik legmagasabb érték az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy átlagosan egy magyar nő havi 130 ezer forinttal keres kevesebbet, mint egy férfi. Az EU-s átlag 11%” – emelte ki Csernus Fanni.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve a bérek átláthatóságáról szóló Irányelvként ismert. A fő célja a férfiak és nők közötti bérkülönbségek csökkentése, a javadalmazási gyakorlatok átláthatóságának növelésével.
Az alábbi kötelezettségeket is tartalmazz az irányelv:
1. Átláthatóság és információhoz való hozzáférés a foglalkoztatás előtt és alatt
Az irányelv alapján a munkavállalóknak joguk lesz tájékoztatást kapni az egyéni bérszintjükről és az átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző kollégák esetében.
Az irányelv azt is előírja, hogy az állásra pályázóknak biztosítani kell a jogot arra, hogy tájékoztatást kapjanak a leendő munkáltató által kínált kezdő fizetésről vagy annak tartományáról. Ezt az információt oly módon, „amely biztosítja a díjazásról való megalapozott és átlátható tárgyalást, például egy nyilvánosan közzétett álláshirdetésben, az állásinterjú előtt vagy más módon.”
2. Jelentési kötelezettség a nemek közötti bérkülönbségekről
Az irányelv értelmében a legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok kötelesek hozzáférhetővé tenni a nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó bizonyos adatokat. A nemek közötti átlagos bérkülönbség az egyes munkavállalói kategóriák esetében meghaladja az 5%-ot, a munkáltató köteles objektív nemi szempontból semleges okokkal megindokolni. Ha az eltérés nem indokolható, akkor intézkedéseket kell tennie a különbség csökkentésére.
3. Közös bérértékelés
A munkáltatóknak a munkavállalói érdekképviseletekkel együttműködve közös bérértékelést kell végeznie, amennyiben a bérjelentés azt mutatja, hogy:
- a munkavállalók bármely kategóriájában a női és férfi munkavállalók átlagos bérszintje között legalább 5 %-os különbség áll fenn
- a munkáltató nem indokolta objektív és nemi szempontból semleges kritériumokkal ezt az eltérést
- a munkáltató 6 hónapon belül nem orvosolta az indokolatlan különbséget.
A közös bérértékelés során a munkáltatónak együtt kell működnie a munkavállalói érdekképviseletekkel a meglévő bérkülönbségek és azok okainak azonosítása érdekében. Ezután olyan korrekciós lépéseket, valamint megelőző intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek biztosítják, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az egyenlőtlenségek.
