Vrbovec Zágrábtól 36 km-re északkeletre, a megye északkeleti részén fekszik. A település fennállásáról szóló első adat 1244-ben keletkezett. IV. Béla király ezen év áprilisában kelt oklevelében megerősíti Kálmán király adománylevelét, melyben "Verbouch" birtokát a szomszédos Rakonokkal (Rakovec) együtt, melyek addig körösi várföldek volt Junk ispánnak adja. Verbovec plébániatemplomát 1338-ban említik először.
1398-ban Luxemburgi Zsigmond a két birtokot egyesítve hűtlenség címén elvette addigi birtokosaitól és hívének Albeni Eberhard zágrábi püspöknek adományozta. 1436-ban az uradalmat a Cillei grófok vásárolták meg és 1461-ig maradt a család birtokában. Rakonok és Verbovec ezután Vitovec János báné majd fiaié, akiktől Mátyás király hűtlenség miatt elvette. 1489-ben fiának Corvin Jánosnak adta, ezután pedig Mária királynéé, II. Lajos feleségéé lett. A mohácsi csatát követően I. Ferdinánd Karlovich János bánnak adományozta. 1528-ban már említik Vebovec várkastélyát, melyet valószínűleg nem sokkal előbb a török ellen építettek. 1531-ben az uradalom birtokosa Zrínyi Miklós lett és 160 évig a család birtokában maradt. A horvát szábor 1554-ben hozott határozatával utasította Körös vármegye népét, hogy kezdjék meg azon fatörzsek kivágását, melyeket Verbovec erődítéseihez kell felhasználni. 1591-ben a török rövid időre Verbovec várát is elfoglalta és felgyújtotta. Ezután a várkastélyt teljesen újjáépítették, erődítéseit pedig a kastélyt övező paliszád kivételével fa helyett már kőből építették meg. A Zrínyiek kihalása után a birtok tulajdonosa a zágrábi káptalan és Batthyányi Ádám horvát bán lett. Verbócz várkastélyában született 1621. június 6-án Zrínyi Péter horvát bán, költő és hadvezér, Zrínyi Miklós horvát bán, költő és hadvezér testvére, Zrínyi Ilona édesapja.
Az 1755-ös parasztfelkelésben a parasztok Verbovec várkastélyát is felégették. Ezután Patacsichok az egykori vár egyik szárnyán, egy új, téglából épített kastélyt építtettek. Az új kastély szabályos téglalap alaprajzú, egyszintes építmény, lényegében ma is áll. A régi várkastély maradványai azonban teljesen eltűntek, helyét egy kisebb magaslat jelzi, melyen az új kastély parkja és a település plébániatemploma található. 1769-ben a Patacsichok megalapították a település első népiskoláját, 1800 körül pedig már postája is volt. 1834-ben Patacsich Eleonóra grófnő halála után a birtok újra a kincstáré lett. Fejlődésében nagy szerepet játszott, hogy 1870-ben bekapcsolták a vasúti forgalomba. A városnak 1857-ben 781, 1910-ben 1713 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben a községnek 14658, a városnak magának 4862 lakosa volt.rbovec, Kispest horvát testvérvárosa
Vrbovec Zágrábtól 36 km-re északkeletre, a megye északkeleti részén fekszik. A település fennállásáról szóló első adat 1244-ben keletkezett. IV. Béla király ezen év áprilisában kelt oklevelében megerősíti Kálmán király adománylevelét, melyben "Verbouch" birtokát a szomszédos Rakonokkal (Rakovec) együtt, melyek addig körösi várföldek volt Junk ispánnak adja. Verbovec plébániatemplomát 1338-ban említik először.
1398-ban Luxemburgi Zsigmond a két birtokot egyesítve hűtlenség címén elvette addigi birtokosaitól és hívének Albeni Eberhard zágrábi püspöknek adományozta. 1436-ban az uradalmat a Cillei grófok vásárolták meg és 1461-ig maradt a család birtokában. Rakonok és Verbovec ezután Vitovec János báné majd fiaié, akiktől Mátyás király hűtlenség miatt elvette. 1489-ben fiának Corvin Jánosnak adta, ezután pedig Mária királynéé, II. Lajos feleségéé lett. A mohácsi csatát követően I. Ferdinánd Karlovich János bánnak adományozta. 1528-ban már említik Vebovec várkastélyát, melyet valószínűleg nem sokkal előbb a török ellen építettek. 1531-ben az uradalom birtokosa Zrínyi Miklós lett és 160 évig a család birtokában maradt. A horvát szábor 1554-ben hozott határozatával utasította Körös vármegye népét, hogy kezdjék meg azon fatörzsek kivágását, melyeket Verbovec erődítéseihez kell felhasználni. 1591-ben a török rövid időre Verbovec várát is elfoglalta és felgyújtotta. Ezután a várkastélyt teljesen újjáépítették, erődítéseit pedig a kastélyt övező paliszád kivételével fa helyett már kőből építették meg. A Zrínyiek kihalása után a birtok tulajdonosa a zágrábi káptalan és Batthyányi Ádám horvát bán lett. Verbócz várkastélyában született 1621. június 6-án Zrínyi Péter horvát bán, költő és hadvezér, Zrínyi Miklós horvát bán, költő és hadvezér testvére, Zrínyi Ilona édesapja.
Az 1755-ös parasztfelkelésben a parasztok Verbovec várkastélyát is felégették. Ezután Patacsichok az egykori vár egyik szárnyán, egy új, téglából épített kastélyt építtettek. Az új kastély szabályos téglalap alaprajzú, egyszintes építmény, lényegében ma is áll. A régi várkastély maradványai azonban teljesen eltűntek, helyét egy kisebb magaslat jelzi, melyen az új kastély parkja és a település plébániatemploma található. 1769-ben a Patacsichok megalapították a település első népiskoláját, 1800 körül pedig már postája is volt. 1834-ben Patacsich Eleonóra grófnő halála után a birtok újra a kincstáré lett. Fejlődésében nagy szerepet játszott, hogy 1870-ben bekapcsolták a vasúti forgalomba. A városnak 1857-ben 781, 1910-ben 1713 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben a községnek 14658, a városnak magának 4862 lakosa volt.
