Vannak olyan cselekmények, melyek az együttélés szabályait sértik, azonban szabálysértésnek nem minősülnek, vagy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem merítik ki a szabálysértési tényállást. Az ilyen cselekmények esetén célszerű a sérelmet szenvedett félnek birtokvédelmi eljárást kezdeményezni.
A birtokvédelem kérdéskörét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, V. Könyv 1. címében foglalt rendelkezések, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény, valamint a 2015. március 1. napján hatályba lépett jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza.
A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt birtokháborítás esetén vehető igénybe. A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz annak van döntő szerepe, hogy az eredeti birtokhelyzetben történt-e olyan változás, amelyet a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg annak fenntartása. A birtokból kivett, vagy birtoklásban megzavart birtokosnak a védelem elnyeréséhez bizonyítania kell, hogy birtokban volt, és a birtokot tőle jogellenesen – tilos önhatalommal – elvonták, illetőleg birtoklását zavarták.
A birtokvédelmi eljárás, mint jegyzői hatáskörbe tartozó közigazgatási eljárás kizárólag az ügyfél kérelmére indul. A Kormányrendelet 2. § (2) bekezdése szerint a birtokvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
A kérelemhez csatolni kell továbbá a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat is, és képviselő eljárása esetén csatolni kell a meghatalmazást is. Amennyiben az eljárást kezdeményező fél a kérelem valamely tartalmi elemére vonatokozóan nem nyilatkozott, illetve a képviseleti jogosultságát nem igazolja, a kérelem elutasításra kerül. Az eljárást kezdeményező félnek a kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtania, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése értelmében illetékmentes.
Az eljárás során a jegyző nem folytathat le bizonyítást hivatalból. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. Ennek alapján valamennyi bizonyítékot az ügyfélnek kell megjelölnie és a hatóság rendelkezésére bocsátania, illetve az ügyfélnek kell indítványoznia tárgyalás vagy szemle tartását. Az eljárás
során tanúvallomást is előterjeszthet írásban. A megállapított tényállás alapján a hatóság a kérelem benyújtásától számított 15
napon belül határozatot hoz (helyt adó vagy elutasító határozat). Amennyiben az eljárás során kétséget kizáróan bebizonyosodik a birtoksértés elkövetése, a hatóság – a helyt adó határozatában – elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, és a birtoksértőt a birtokháborító magatartástól eltiltja.
A helyt adó határozatban foglaltaknak a kötelezett a határozat kézbesítésétől számított három napon belül – a kereset benyújtásától függetlenül – köteles eleget tenni. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében történik a teljesítés kikényszerítése. A végrehajtási eljárást is kérelemre folytatja le a hatóság, a végrehajtási eljárási szakasz illetékmentes.
A végrehajtás tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény rendelkezései kerülnek alkalmazásra.
Nyomtatvány: Kérelem birtokvédelmi eljárás lefolytatásához
Űrlap közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtásához (K01 ÁNYK űrlap)
Űrlap keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perben (P26 ÁNYK űrlap)
Ügyintézés: Jogi Iroda
