Beszédészlelés, beszédmegértés és ami mögötte van

Apacuka funda luka funda kávé kaman duka…Az ismert halandzsa mondóka biztosan sokunk fülében ismerősen cseng, és elolvasva bizonyára gond nélkül folytatjuk is magunkban: Ap cuk...

Sok kisgyermeknek azonban igazi kihívást jelent egy ilyen értelemmel nem bíró, úgynevezett halandzsa mondóka megjegyzése, még inkább első hallás utáni megismétlése. Ami még ennél is meghökkentőbb lehet, hogy ugyanilyen nehéz lehet annak az értelmes szónak is a megismétlése, ami az adott pillanatban nem szerepel még a gyermek szókincsében. Vagy szerepel, hallotta már, mégsem tudja utánunk mondani helyesen. Így fordulhat elő hogy a bábszínház „páphizá”-ként, vagy a zsoké „sok és”-ként visszhangzik az amúgy jó hallású, ép értelmű, csillogó szemű 5 éves óvodás szájából. Első hallásra, második hallásra, és a sokadik hallásra is.

Miért baj ez? Mit üzen ez a logopédusnak?
Ez a beszédben megjelenő tünet gyakran párosul általános és súlyos, több hangra kiterjedő beszédhiba mellé, de nem feltétlen annak következménye és velejárója. A szülőknek és óvodapedagógusoknak a sajátos nyelvhasználat, vagy egy-egy sajátos kifejezés mellett sokkal inkább az tűnik fel, hogy a kisgyerek sokszor nem figyel oda arra, amit mondanak neki. Gyakrabban visszakérdez, és időnként olyan érzésük van, mintha nem is lenne jelen. Mintha csak azt hallaná meg, amit ő szeretne. „Szelektív a hallása” - halljuk gyakran a logopédiai szobában. Neveket, mondókákat, verseket, mesét nehezebben tanul meg, és van, hogy nem is nyitott ezek iránt. Olykor nehezebben fejezi ki magát, mintha nem találná a megfelelő szavakat. Az óvodai magatartásában feltűnhet, hogy komolyabban visszahúzódik, vagy annak ellenkezőjeként túlságosan harsányan vesz részt a csoport életében.
Ezek a tünetek komoly figyelem felhívó jelek, melyeket nem szabad nem észrevenni és az öröklésre, vagy az „idővel kinövi ” praktikájára bízni, mert jelenthetnek úgynevezett beszédészlelési, beszédmegértési problémát, ami megnehezíti az életkori szintű anyanyelvi teljesítmény kialakulását. Márpedig az olvasás elsajátításának és magának a tanulásnak is az alapja az életkornak megfelelő anyanyelvi teljesítmény.

A beszédészlelésről
A beszédfeldolgozás folyamatának -a hallás után-, az első nagy szakasza a beszédészlelés. Az a készség, amelyik lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, hangkapcsolatokat, hosszabb hangsorokat (a, ő,vó, mi, kemi) képesek legyenek felismerni, és azokat az elhangzás sorrendjében meg tudjanak ismételni. Akkor is ha nem ismerik a szavakat, mert számukra még ezek nehezek, vagy akkor is ha értelmetlenek ezek.
Ennek a készségnek az eredménye, hogy a gyerekek képesek megtanulni anyanyelvük hangzását, és egyre több új szót tudnak (új hangsort) felismerni.
Miért fontos fejleszteni, ha elmaradás vagy zavar áll fenn?
Az életkori szintű beszédészlelés biztosítja, hogy képesek legyünk nehézség nélkül megtanulni írni és olvasni, majd egy idegen nyelvet elsajátítani. Ha az észlelés nem pontos vagy nem kellő szintű, akkor az új hangsorok felismerése, és felidézése károsodik. Emiatt a gyermek szókincse nem tud megfelelő ütemben fejlődni, ez pedig az egész beszéd feldolgozási folyamatot hátráltatja, a gyermek beszédmegértése is bizonytalan lesz.
 
A beszédértésről
A beszédfeldolgozási folyamatban a beszédészlelést követő nagy szakasz a beszédértés. Bonyolult folyamat, mely magában foglalja a szóértést, a mondat értést és a szövegértést.
A szóértés azt jelenti, hogy a gyermek nemcsak megismétli -a pontos észlelésnek köszönhetően- a hallott szót, hanem a jelentésével is tisztában van. Azaz képes a szó felismerésére, azonosítására és a jelentésének a mentális lexikonból való előhívására.
A mondatértés során a gyermek a hallott szavakat már szószerkezetekké kapcsolja össze.
A szövegértés során pedig már logikai kapcsolatok, összefüggések megértését is értjük, hiszen az egymás mellé rendelt mondatok megértése önmagában még nem jelent sikeres szövegértést.
 
Amíg a gyermekek beszédprodukciójában jelentkező hibák (pl. pöszeség, dadogás) többnyire jól és egyértelműen észrevehetőek, és a gyakorlatban is bejáratott útja van a korrekciónak, addig a beszédészlelésben és beszédmegértésben -vagy mindkettőben- meglévő problémák sokáig rejtve maradhatnak, így a segítség is gyakran késik. Jellegzetesen akkor késik, ha a gyermek elég értelmes és különböző technikákkal jól kompenzálja esetleges értési zavarait.
Természetesen egyetlen gyermek sem fogja azt mondani, hogy „Anyu én nem észlelek rendesen!”. Marad a papagáj helyett konzekvensen a pavagály, vagy pagamáj. És a Boci-boci tarka, se füle, se farka kezdetű ovisdal valahogy így cseng 5 évesen is: Boci-boci tarka, fe süle, fe sarka”. Majd hat évesen őrült nagy koncentrációval már jobban cseng: Boci-boci tarka, se füle, fe sarka…”. Iskoláskorra talán jobban megy, de leírva újra problémát jelenthet.
Ezért nagyon fontos figyelni gyermekünk beszédfejlődésére, és kérdés esetén logopédus szakember véleményét kell kérni. Továbbá nagyon fontos a nátha és a felsőlégúti betegségek gyors és hatékony kezelése. A huzamosabb ideig fennálló náthás állapotban nem tökéletes a hallás, ezekben az időszakokban a beszédészlelés nem tud a maga tempójában fejlődni.
 
Szerencsére a logopédusoknak rendelkezésére áll a Dr. Gósy Mária nyelvész nevéhez kötődő GMP-diagnosztikai eljárás, aminek segítségével könnyen és nagy biztonsággal betekintést nyerhetünk a gyerekek beszédészlelési és beszédértési folyamataiba. Ezek után a terápia irányvonalát kijelölve időben életkori szintre hozzuk az elmaradást, megelőzve ezzel egy sor lehetséges iskolai kudarcélményt.
Kispesten, a kerület logopédusaiként fokozott figyelmet szentelünk az időbeni felismerésre. A gyermekek öt éves korában végzett logopédiai szűrővizsgálatnak lényeges eleme a beszédészlelés, beszédmegértés vizsgálata is.
 
Sej-Sebestyén Andrea logopédus