Itt az új szabálysértési törvény
Az új szabálysértési törvény 2012. április 15-től lép hatályba, az ezen időpontot követően elkövetett szabálysértésekre a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: az új Sztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jelen tanulmányban az új szabálysértési törvény által bevezetett legfontosabb változásokra szeretném felhívni a figyelmet.
A törvény tematikáját követve az első fontos változásként emelhető ki, hogy a jövőben valamely cselekményt csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nem. Kérdéses a jelenleg még hatályban lévő ágazati normák, kormány- és önkormányzati rendeletek sorsa. Az új Sztv. elhatárolja a szabálysértéseket a bűncselekményektől és a közigazgatási bírsággal sújtható jogellenes cselekményektől.
Az új Sztv. a régi törvénynél szélesebb körű személyi-területi hatályt állapít meg azzal, hogy egyrészt minden belföldön elkövetett szabálysértés esetén fennáll a törvény hatálya, mely alól a korábbi szabályozástól eltérően nemzetközi szerződésnek nem enged kivételt, másrészt szintén eltérően a jelenleg még hatályban lévő Sztv.-től törvény vagy nemzetközi szerződés előírása esetén a magyar állampolgár által külföldön elkövetett szabálysértési cselekményekre is vonatkozik.
Az új Sztv. önálló büntetési nemként szabályozza a korábban is hatályban lévő szabálysértési elzárás és a pénzbírság mellett a közérdekű munkát, az intézkedési nemeket illetően szabályozása megegyezik a régi Sztv. rendelkezéseivel, mely szerint a szabálysértés elkövetése esetén alkalmazható intézkedési nemek: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés. Lényeges változás továbbá, hogy az új Sztv. az egyes szabálysértési tényállásokban a korábbi szabályozástól eltérően nem határozza meg a kiszabható büntetések és alkalmazható intézkedések nemét és mértékét, kivéve, ha az adott cselekmény szabálysértési elzárással is sújtható, mely tényállásokat a törvény XXIII. fejezet tartalmazza. Ezekben az ügyekben első fokon a helyi bíróság jár el, tehát garanciális szabályként szerepel az új törvényben a korábbi szabályozásnak megfelelően, hogy szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. A szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértések esetén a szabálysértési hatóság, a bíróság szabadon választhatja meg azt a szankciót, melytől álláspontja szerint kellő visszatartó hatás várható, figyelemmel természetesen a törvény általános részében meghatározott szabályokra. Így az egyes szabálysértések elkövetése esetén a várható szankciónak mind mértékét, mind nemét a jövőben a szabálysértési hatóságok, illetőleg a bíróság gyakorlata alakítja majd.
Igen fontos, említést érdemlő új rendelkezés a 23. § által szabályozott, ismételt elkövetésre vonatkozó igen szigorú szabályozás. Eszerint, ha az eljárás alá vont személyt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül szabálysértés elkövetése miatt legalább két ízben jogerősen már felelősségre vonták, akkor a vele szemben kiszabható pénzbírság és szabálysértési elzárás mértékének felső határa jelentősen megemelkedik, illetve adott esetben szabálysértési elzárással egyébként nem büntethető szabálysértés elkövetése esetén is lehetőség van szabálysértési elzárás kiszabására.
A szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap a korábbi szabályozásnak megfelelően, ugyanakkor az új Sztv. a pénzbírság alsó büntetési tételkeretét 3.000 forintról 5.000 forintra emeli, míg a felső tételkeret az elzárással is sújtható szabálysértések esetében 150.000 forintról 300.000 forintra emeli. Nóvumként említhető, hogy a törvény a kiemelt közlekedési szabálysértések (XXVII. fejezet), valamint a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések (XXVIII. fejezet) esetén lehetővé teszi, hogy a kormány rendelettel állapíthassa meg a pénzbírság kötelező mértékét, mely rendelkezés azonban megfosztja a szabálysértési hatóságot, bíróságot az önálló mérlegelés lehetőségétől a büntetés kiszabása körében.
Az új Sztv. a régi szabálysértési törvényhez hasonlóan rendelkezik a meg nem fizetett pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásáról, új szabályként azonban 5.000 forintban határozza meg az egy napi szabálysértési elzárásra vonatkozó „átváltoztatási kulcsot”. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy az eljárás alá vont személy a kiszabott pénzbírságot közérdekű munkával váltsa meg, ennek során 5.000 forint pénzbírság helyébe 6 óra közérdekű munka lép.
Az új Sztv. az eddigi szabályozástól eltérően új büntetési nemként szabályozza a közérdekű munkát, melynek legkisebb mértéke 6 óra, leghosszabb mértéke 180 óra. Amennyiben az eljárás alá vont személy nem tesz eleget munkakötelezettségének, a bíróság 6 óránként számítva egy-egy nap szabálysértési elzárásra változtatja át a kiszabott közérdekű munkát.
A járművezetéstől eltiltás, mint intézkedés tekintetében az alsó tételkeret változatlanul egy hónap, a felső tételkeret tizenkét hónap, ugyanakkor jelentős változás az új Sztv. 23. §-ának azon rendelkezése, mely szerint amennyiben az eljárás alá vont személyt a XXVIII. fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt már legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, a harmadik alkalommal történő elkövetés esetén már kötelező a járművezetéstől eltiltás intézkedés alkalmazása.
A szabálysértés miatt eljáró hatóságok tekintetében az új Sztv. jelentős változásokat hozott. Az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző helyett a fővárosi, megyei kormányhivatal lett, tehát a jegyző általános szabálysértési hatósági jogköre megszűnik. A szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértések miatt az eddigi szabályozással megegyezően első fokon a helyi bíróság jár el. A törvény által hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok, illetve a Nemzeti Adó-és Vámhivatal jár majd el.
A helyszíni bírság szabályai a következőképpen változnak az új Sztv. szabályozásában. Helyszíni bírság kiszabására a szabálysértés tetten ért elkövetőjével szemben van helye, amennyiben az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetését elismeri. A helyszíni bírság legalacsonyabb összege 3.000 forintról 5.000 forintra, míg legmagasabb összege 20.000 forintról 50.000 forintra emelkedik azzal, hogy hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén 70.000 forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki. Amennyiben az eljárás alá vont személy aláírásával igazoltan tudomásul veszi a helyszíni bírság kiszabását, akkor az ellen jogorvoslatnak helye nincs. Míg a helyszínen tudomásul vett, de meg nem fizetett helyszíni bírságot a korábbi szabályozás szerint csak adók módjára lehetett behajtani, addig az új Sztv. szabályai szerint a bíróság éppúgy szabálysértési elzárásra változtatja át, mint a meg nem fizetett jogerősen kiszabott pénzbírságot.
A járművezető távollétében a gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a korábbi szabályozásnak megfelelően az új Sztv. rendelkezései szerint is ki lehet szabni helyszíni bírságot. A csekkszelvény ilyen esetben a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell megküldeni. Amennyiben a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vagy a helyszíni bírságot nem fizeti meg a megadott határidőn belül, akkor a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Teljesen új szabályként szerepel az új törvényben, hogy amennyiben a szabálysértési elzárással nem büntethető tetten ért elkövető a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, akkor az eljáró szerv vagy személy az eljárás azonnali lefolytatása érdekében a legkésőbb öt napon belüli időpontra helyszínen idézi az eljárás alá vont személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóság elé. Az eljárás alá vont személyt tetten érő szerv vagy személy ilyen esetben gondoskodik a helyszínen tartózkodó tanúk idézéséről, a bizonyítékok felkutatásáról, illetőleg maga is meghallgatható tanúként az eljáró szabálysértési hatóság által.
Az eljárások gyorsítása céljából az új Sztv. bevezeti az ún. meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat fogalmát. Erre abban az estben van lehetőség, ha a tényállás tisztázott, nincs szükség az eljárás alá vont személy vagy más személy meghallgatására. Ilyen esetben a szabálysértési hatóság tizenöt napon belül, kizárólag az eljárásban rendelkezésre álló iratok alapján határozatot hoz, amellyel szemben kifogásnak nincs helye, de az eljárás alá vont személy nyolc napon belül kérheti, hogy a hatóság hallgassa meg. Ebben az esetben a hatóság köteles az eljárás alá vont személyt öt napon belül idézni és meghallgatni, határozatát visszavonni és a megállapított tényállás alapján új határozatot hozni. Garanciális szabály ebben az esetben, hogy az új határozatban az eljárás alá vont személyre nézve hátrányosabb rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a meghallgatáson új bizonyíték merül fel. Amennyiben a meghallgatás nélküli határozat meghozatalának nincsen helye, akkor a szabálysértési hatóság a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le.
Az új Sztv. egyik legfontosabb újítása az eljárási idő lerövidítése érdekében az, hogy az eljárás korábbi „kifogásos” és „tárgyalásos” szakaszát lényegében összevonja, így az eljárást gyakorlatilag kétfokúvá szűkíti. A korábbi szabályozás szerint a bíróság a szabálysértési hatóság határozatával szemben benyújtott kifogást harminc napon belül tárgyalás mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok alapján bírálta el. Tárgyalásra csak abban az esetben került sor, ha az eljárás alá vont személy a tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel szemben tárgyalás tartását kérte.
Rendkívül jelentős újítása az új Sztv.-nek, hogy a bíróság a szabálysértési hatóság határozatával szemben benyújtott kifogást tizenöt napon belül köteles elbírálni, ugyanakkor ezt már nem csak az iratok alapján teheti meg, hanem tárgyaláson is, ha azt a kifogást előterjesztő személy kéri, vagy a bíróság azt szükségesnek ítéli meg. Ilyen esetben a bíróság a korábbiakkal ellentétben nem hoz „tárgyalás mellőzésével” végzést, hanem a kifogást tárgyaláson bírálja el. A tárgyaláson hozott végzéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye. Az új Sztv. ezzel a szabályozással a háromfokú eljárást kétfokúvá egyszerűsíti, ezzel pedig az eljárások várható időtartamát lerövidíti.
Az új Sztv. a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések tekintetében külön eljárási szabályokat határoz meg a fentiekben ismertetett általános eljárási szabályokhoz képest. A korábbi szabályozással ellentétben a rendőrség valamennyi szabálysértési elzárással büntethető cselekmény esetén előkészítő eljárást folytat le, és ezen eljárásokra vonatkozó szabályozás egységes lett, ami megkönnyíti a jogalkalmazó munkáját. A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén a feljelentést továbbra is a rendőrségen kell megtenni, amely a tényállás felderítése, az elkövető kilétének megállapítása és a bizonyítási eszközök felkutatása érdekében előkészítő eljárást folytat le, majd annak befejezését követően az iratokat megküldi a szabálysértés elbírálására illetékes bíróságnak, tekintettel arra, hogy a szabálysértési elzárással is sújtható cselekmények miatti eljárások a helyi (kerületi) bíróságok hatáskörébe tartoznak.
A szabálysértési eljárás gyorsítását, egyszerűsítését szolgáló újításként vezette be az új Sztv. a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat intézményét. Amennyiben a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy más személy meghallgatása nem szükséges, akkor a bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján ún. meghallgatás nélküli eljárásban tizenöt napon belül határozatot hoz azzal, hogy szabálysértési elzárást, illetve közérdekű munkát nem szabhat ki. E döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti az eljárás alá vont személy. Ezen kívül a bíróság tárgyalást tart abban az esetben is, ha nincs helye a meghallgatás nélküli eljárásban való határozathozatalnak vagy a bíróság tárgyalás tartását tartja szükségesnek. A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben annak közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a megyei (fővárosi) törvényszék bírál el tanácsülésen.
Az új Sztv. sokkal részletesebben foglalkozik a büntetések és intézkedések végrehajtásának szabályaival, a pénzbírság végrehajtásával kapcsolatban teljesen új szabályozást vezet be. A pénzbírság, helyszíni bírság és egyéb pénzbeli kötelezettségek teljesítési határideje változatlanul harminc nap maradt, azok végrehajtásáról az általános hatáskörű szabálysértési hatóság gondoskodik. A pénzbírság, helyszíni bírság megfizetésének elmulasztása esetén azonnal elzárásra történő átváltoztatásnak van helye, amit az illetékes helyi (kerületi) bíróság tárgyaláson bírál el harminc napon belül. Tehát a korábbi szabályozással ellentétben ilyen esetben nincs lehetőség az adók módjára történő végrehajtásnak, így a végrehajtási eljárás korábban a szabálysértési hatóság által betartandó fokozatai (adók módjára történő behajtás, közérdekű munka) megszűnnek. Az eljárási költség, rendbírság és a kártérítés azonban csak adók módjára hajtható végre.
Az elzárás alóli mentesülés érdekében az eljárás alá vont személynek lehetősége van közérdekű munkát vállalni, azonban az arra való felhívás a korábbi szabályozástól eltérően már nem a végrehajtást foganatosító hatóság kötelezettsége, hanem az eljárás alá vont személy feladata, hogy a befizetésre nyitva álló határidő lejártát követő három munkanapon belül jelentkezzen az állami foglalkoztatási szervnél.
Az új Sztv. önállóan alkalmazható büntetési nemként szabályozza a közérdekű munkát, melynek végrehajtásáról az eljárást lefolytató szabálysértési hatóság, bíróság által kiszabott közérdekű munka esetén pedig az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
Említést érdemel a törvény egyik legfontosabb záró rendelkezése, amely a tulajdon elleni bűncselekmények és szabálysértések közötti értékhatárt a korábbi 20.000 forintról 50.000 forintra emeli, amely rendelkezés a szabálysértési eljárások számának egyértelmű növekedésével fog járni.
Összegzésként elmondható, hogy az új szabálysértési törvény szerkezetileg sokkal áttekinthetőbb a korábbi törvénynél, több olyan kérdést is rendez, amely a korábbi törvény alkalmazása során gyakorlati problémákat okozott. A rövidebb eljárási határidőkkel, az ún. meghallgatás nélküli eljárással, a helyszíni eljárás és a helyszíni idézés bevezetésével, valamint bírósági eljárás egyfokúvá tételével („kifogásos” és „tárgyalásos” szak összevonása) hozzájárul az eljárások gyorsabb és egyszerűbb lefolytatásához. Jelentős mértékben súlyosítja a kiszabható büntetések mértékét különös figyelemmel az ismételt elkövetésre. Az hogy a súlyosabb szankciók visszatartó hatása mennyiben érvényesül, tehát csökken-e ennek következtében az elkövetett szabálysértések száma jogalkotó által várt mértékben csak a jövőben fog kiderülni.
dr. Dósa Kinga bírósági titkár
Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
