Dán tervek alapján újulhat meg a bölcsődeudvar
A Csillagfény bölcsőde játszóudvarának, kertjének újragondolásával folytatódott a dán-magyar bölcsődepedagógia program, amelyet a Villum Alapítvány támogat.
A napokban Kispestre érkezett Søren Milling dán designer, aki a dán-magyar bölcsődei program keretében ötletel a pedagógusokkal arról, milyen plusz eszközökkel érdemes felszerelni még a Csillagfény bölcsőde – tudtuk meg Fülöp Pétertől, a program koordinátorától, aki kérdésünkre elmondta azt is, hogy a designer nem csupán „ötletelget”, hanem az Alapítvány mintegy 12 millió forinttal támogatja azt, hogy az elképzelések egy része megvalósulhasson.
A Csillagfény bölcsőde játszóudvarának újragondolásával foglalkozó találkozón részt vett Aszódi-Sikter Éva, az Egyesített Bölcsődék intézményvezetője és helyettese Borosné Bárdos Melinda, valamint a bölcsődei szaktanácsadó, Kardos Katalin.
A Søren Milling által készített, a bölcsődébe dolgozó kisgyermeknevelők ötleteit és kívánságait is tartalmazó vázlatok első bemutatóján a dán szakember elmesélte, hogy nem ez az első kísérlete a dán bölcsődei gyakorlat más országokban való honosítására, hiszen többek között bukaresti és katowicei partnereknek is tervezett már intézményi udvart.
A szakember már az elején leszögezte, tetszett neki, amit látott a Csillagfény bölcsődében, elégedett volt az udvar meglévő elemeinek többségével, ezeket meg is tartotta saját tervében is. De megnyugtatta az aggódókat, egyetlen fát sem javasolt kivágatni, sőt ő azt látná szívesen, ha a szintetikus árnyékolók, vitorlák helyett fákat ültethetne a homokozók fölé. Fantáziáját szabadon engedve Søren Milling sok vizezési lehetőséget, hidacskákat, dombocskákat, kicsi kerékpárokkal való közlekedési lehetőséget is javasolt a területre.
Tetszettek a szakember ötletei, és a mi javaslataink, elképzeléseink is beépültek a terveibe, amelyeken jól látszik, Dániában jóval szabadabban mozoghatnak a gyerekek, jobban hagyják őket bizonyos dolgokat, eszközöket, mozgásformákat kipróbálni, használni. A magyar bölcsődei szemlélet ehhez képest egy kicsit túlóvja, jobban félti a gyerekeket az esetleges kudarcoktól, leesésektől, sérülésektől. Jól példázza ezt, hogy Søren Milling bátran tervezett, a gyerekek egyensúlyozó rendszerének fejlődését segítő mozgó kishidat az udvarra. Ez nekünk ma még talán kicsit furcsa, és a megvalósítást is nehezíti, hogy a magyar szabványok is sokkal szigorúbbak – mondta Aszódi-Sikter Éva. A következő lépésben Søren Milling készít egy részletes javaslatot, amelyet közösen majd átbeszélnek, mi valósítható meg a tervekből a rendelkezésre álló forrásokból. Sajnos a hazai viszonyok ismeretében alaposan végig kell gondolni, hogy mire lenne leginkább szükség, mert az már világosan látszik, hogy például a fedett terasz, mint közös kívánság, nem oldható meg ebből a keretből – tette hozzá.
Mint arról már korábban beszámoltuk a dán-bölcsődei program része a kispesti kisgyermeknevelők dániai látogatásai is. Még a pandémia előtt egy csoportnak sikerült részt venni egy tapasztalatcserén, amely elsősorban egy újfajta szemléletet mutatott a bölcsődei nevelésről. Talán a legfontosabb, hogy a dán bölcsődei gondozás természet közeli, hiszen szinte a teljes napot, ha esik, ha fúj, a szabad levegőn töltik a gyerekek – meséli személyes tapasztalatait Kardos Katain. A magyar szakemberek rácsodálkoztak arra is, hogy a legkisebb gyerekek is magabiztosan mozognak a különböző minőségű talajokon, kövön, füvön, kavicson, dombokon, és biztonságosan másznak fára, akár nagyobb magasságokba is. A dán kisgyerekek irigylésre méltó módon nagy térben mozoghatnak az udvaron, ahol különböző funkciójú tereket biztosítanak nekik. Jó volt látni a sok fiatalt és a férfiakat a kisgyermekgondozók között – tette hozzá.
