Szent István ünnepén Kispesten
Szent István király Templom téri szobra előtt ünnepelte az önkormányzat a magyar állam alapítását.
Ünnepi beszédében Kispest polgármestere Szent István korabeli sorsfordító döntését méltatta, amivel első királyunk a nyugati keresztény Európa részévé tette az országot. „A döntés helyessége pedig bebizonyosodott, hiszen nem vesztünk el a történelem homályában, és az évszázadok viharait kiállva, minden ez ellen ható szándék ellenére, méltó módon tartozunk még ma is az európai népek nagy családjához” – fogalmazott. Történelmi visszatekintésében Gajda Péter arról beszélt, hogy „Szent István királyunk napja, történelmünk legrégebbi hagyományokra visszavezethető ünnepe, egyben a független, keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja is. Gyökerei a XI. századra nyúlnak vissza, mikor 1083. augusztus 20-án Szent László király VII. Gergely pápa engedélyével a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában oltárra emelte, ami István király szentté avatását jelentette. Ezzel államalapító királyunk a szentek sorába emelkedett. Már a középkorban erősen élt a Szent István-kultusz, azonban az augusztus 20-i ünnep kiteljesedése Mária Terézia korához kötődik. 1771-ben uralkodói közbenjárásra a mai Dubrovnikból Budára került a Szent Jobb-ereklye. A királynő pedig ezzel összefüggésben engedélyezte annak évenkénti bemutatását és nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át.”
Úgy fogalmazott a polgármester, hogy az ünnep lehetőséget kínál a számvetésre és a méltó emlékezésre. Az államalapító király példája arra ösztönöz, hogy felelősségteljesen és tudatosan alakítsuk a jövőnket, „legyünk méltó örökösei azoknak az értékeknek, amelyeket ő hagyott ránk, és építsük tovább Magyarországot erős, összetartó és virágzó európai nemzetként. Hisszük, hogy minden magyar embernek van szerepe abban, hogy Magyarország a továbbiakban is előre haladjon az István király által kijelölt úton, és megőrizze az államalapító által kivívott méltó helyét az európai nemzetek közösségében.”
Arról is beszélt Gajda Péter, hogy az elmúlt évtizedekben a kötelékek erősebbek lettek, amelyek összekapcsolják a magyarságot a kontinens demokratikus nemzeteivel és nem szabad, hogy ezek a kötelékek felbomoljanak, hiszen a vallás mellett ezek is segítették a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében. „István korában kereszténynek lenni egyszerre jelentette azt is, hogy európainak lenni. Hiszen akkoriban a keresztény népek közössége, a Res publica Christiana, egyet jelentett az európai népek közösségével az István szentté avatását engedélyező VII. Gergely pápa olvasatában. Szent István örökségének folytatása tehát egyet jelent a kereszténység mellett az európai értékekkel és az európai közösséggel való azonosulással. A kettő egymástól nem választható el. Az államalapítás ezen ezeréves szellemi öröksége az, ami segítette a magyarság eddigi megmaradását és segíteni is fogja a XXI. században is – zárta gondolatait a polgármester.
Az ünnepi műsorban közreműködött Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, valamint Balog Tímea énekművész.
Szent István kispesti ünnepe koszorúzással zárult. Az önkormányzat képviseletében Gajda Péter polgármester, Vinczek György és Varga Attila alpolgármesterek, illetve dr. Bendek-Szabó Andrea aljegyző koszorúzott. Koszorút helyezett el a szobor talapzatán Arató Gergely országgyűlési képviselő.
Végül a Jobbik, a KDNP, a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum kispesti szervezetei, a Kispesti Evangélikus Gyülekezet, a Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia és a 301-es Kazinczy Cserkészcsapat, a Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ), a Kispesti Kertbarát Klub, a Kispesti Nyugdíjasok Szociális és Érdekvédelmi Egyesülete (KINYE), a Kispesti Nyugdíjasok és Mozgássérültek Klubja, a Nyugdíjas Pedagógusok Egyesülete Kispest, a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület, a Székelyország Tündérkertje és a Kispesti Véradók Egyesülete emlékezett virággal az államalapító királyra.
