HÍREK  2024. január 08.      606
Figyelem: a cikk archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A II. világháborús kispesti harcok befejeződésére emlékeztek

Hetvenkilenc éve, 1945. január 9-én ért véget a II. világháború Kispesten. Ebből az alkalomból szervezett megemlékezést a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Országos Szövetsége (MEASZ) és a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület (Romfel) a Városház téren álló emlékműnél ma délelőtt.

A II. világháborús kispesti harcok befejeződésére emlékeztek
A képre kattintva galéria nyílik. (10 kép)

Koszorúzással kezdődött a megemlékezés: az önkormányzat koszorúját Vinczek György és varga Attila alpolgármesterek, Teknős Ferenc és Domokos Gábor önkormányzati képviselők, valamint dr. Bernát Péter, a Polgármesteri Kabinet Iroda vezetője helyezték el az emlékmű talapzatán. A Romfel képviseletében Losó Györgyné elnök, a MEASZ nevében Hanti Vilmos elnök koszorúzott.

Vinczek György a harcok során meghalt kispesti katonákra és civilekre, valamint az életüket vesztett szovjet katonákra emlékezett beszédében. Úgy fogalmazott, azért kell küzdeni, hogy ne forduljon elő hasonló borzalom, ezért azt kívánta, mielőbb legyen béke a szomszédban és a Közel-Keleten is, mert a háborúk nem oldanak meg semmit. Azt is elmondta, hogy a kispesti harcok végeztével a város akkori vezetésének első dolga az volt szovjet katonai ellenőrzés mellett, hogy minél előbb megszervezze a lakosság ellátását, de még hónapoknak kellett eltelniük, hogy normalizálódjon a helyzet. Nehéz időszak ért véget, és egy reményekkel teli kezdődött január 9-én – zárta gondolatait.

Losó Györgyné a háborúban és a harcok során elhunyt kispesti cigány katonákra emlékezett.

Hanti Vilmos nemzetközileg is elismert eseménynek nevezte az évtizedek óta tartott kispesti megemlékezéseket. Az antifasisztáknak azért is kell küzdeniük, hogy egy valós értékrend maradjon meg: azok voltak hősök, akik a békéért harcoltak és a fasizmus ellen küzdöttek – hangsúlyozta, majd hozzátette, ez azért fontos, mert Budapest felszabadulásának napját, február 13-át, évről-évre nemzetközi neonáci csoportok arra használják, hogy azokat ünneplik, akik a német sereggel törtek ki a budai várból. Az ekkor elesett katonák áldozatok voltak – mondta.  

Az emlékmű elődjét Tildy Zoltán köztársasági elnök avatta fel 1947-ben, de azt 1956-ban ledöntötték. Az új szobrot, Tar István szobrászművész alkotását 1960-ban emelték. Az emléktábla szövege változott az idők során, a mostani politikai konszenzus eredményeként született a rendszerváltás idején: „E szobor azon katonahősöknek állít emléket, akik 1945 első napjaiban a városunk területén folyó harcokban vesztették életüket a fasizmus elleni küzdelemben”.