A szakemberhiány ellenére hatékonyan működik a gyermekvédelmi jelzőrendszer
Erőn felül teljesítenek, helyenként szakemberhiánnyal, de a nehézségek ellenére hatékonynak működnek a kerületi gyermekvédelmi és gyermekjóléti jelzőrendszer működésében résztvevő intézmények, szervezetek – derült ki azon a mai szakmai fórumon, amelyen a jelzőrendszer tagjai, az iskolai, óvodai és bölcsődei gyermekvédelmi felelősök, védőnők, gyermekorvosok, szociális és gyermekjóléti intézmények vezetői és munkatársai, az önkormányzat, a kormányhivatal, a rendőrség, a bíróság munkatársai és a házi gyermekorvosok képviselői vettek részt.
Köszöntőjében Vighné Vincze Erzsébet, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum (KSZSZC) vezetője arról beszélt, hogy az 1997-ben megszületett szociális törvény óta, amely kötelezővé tette helyi gyermekvédelmi és gyermekjóléti jelzőrendszer működtetését az önkormányzatoknak, minden esztendőben ilyentájt értékelik a szakemberek az elmúlt évi gyermekvédelmi tevékenységüket. Az értékelésen túl a tanácskozásnak feladata a tapasztalatcsere, a tapasztalatok összegzése és olyan javaslatok, ötletek megfogalmazása az önkormányzat, esetleg a kormányzat felé, amelyeket a gyerekek érdekében hatékonyabbá tehetik a működést.
A házigazda Forrásház Gondozási Központ képviseletében Sárkány-Balog Csilla, a Forrásház szakmai vezetője arról számolt be, hogy az elmúlt 12 évben a kispestiek nemcsak megismerték az intézmény tevékenységét, hanem igénylik is annak szolgáltatásait. Úgy tűnik, a mentális kultúra fejlesztésének eredménye, hogy sokakban megérik a felismerés, ha külső segítségre van szükség. Míg a működési engedély hivatalosan 85 főre szól, addig jelenleg 100 főre bővült az ellátottak létszáma, naponta 3-4 új érdeklődő is van, és ma már létezik egy kb. 25 fős várólista is.
A kerületi gyermekvédelmi jelzőrendszer látóköréhez, amelynek résztvevői sokféle területről tevődnek össze, hozzávetőleg 550-600 család és 9000 gyerek sorsa tartozik. Ebből 6000 iskolásra elsősorban a tankerület „vigyáz”, míg 500 bölcsődésre, 1300 óvodásra az önkormányzati intézmények dolgozói. Az eredményes gyermekvédelemhez elengedhetetlen a szociális terület munkatársainak társadalmi megbecsülése, ami magával hozza, hogy ők maguk is olyan mentális állapotban élhetnek, ami segíti őket a napi munkában. Sajnos nemcsak a szociálisan nehéz helyzetben élő családok élete nehéz, hiszen a „normális” családok is sokat küszködnek a hétköznapokban a megélhetéssel, a mentális egészségük megőrzésével, és egyre több a gyermeket egyedül nevelő szülő, főként anya. Ezért is van egyre nagyobb szükség a gyermekvédelmi jelzőrendszerre, és legyen továbbra is cél az, hogy csak kivételes esetben vegyünk ki gyerekeket a megszokott környezetéből, hiszen a „gyermek-szakellátó rendszer is ezer sebből vérzik manapság” – mondta Vinczek György, a szociális ellátásért, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetéséért felelős alpolgármester. Az alpolgármester ez alkalommal is sajnálatát fejezte ki, hogy a védőnők már nem tartoznak az önkormányzat irányítása alá, de az eddigi kiváló együttműködés garancia a további közös munkára.
A kerületi reprezentatív szakszervezetekkel való egyeztetésen merült fel az ágazati pótlék fontossága, amely erősítené az itt dolgozók megbecsülését, segíthetné a fiatalok pályaválasztását, illetve pályán maradását. A kispesti óvodapedagógusok szeptembertől 25 ezer forint pótlékot kapnak hasonló szándékkal. Komolyan fontolóra vette az önkormányzat ennek bevezetését – tette hozzá az alpolgármester.
Az ellátórendszerben dolgozók társadalmi megbecsültsége azon is múlik, hogy mi magunk mit gondolunk, és mit közvetítünk munkánkról, önmagunkról – hangsúlyozta Friedrich Gábor, a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője, aki emlékeztetett arra, hogy a kerületi ellátórendszer intézménye 2023-ban ünnepelte 25. évfordulóját. A szakmai vezető idén is elmondta: sajnos a média mindig a kriminális eseteket mutatja be, nem szerepelnek a sikeres családgondozási események a hírműsorokban. A jó gyermekvédelmi rendszer olyan, mint a KRESZ, mindenki betartja a szabályokat, mindenki kompetenciájának megfelelően teszi a dolgát, mert ez ad biztonságot. A családsegítők szerepe nem könnyű, nem hálás, hiszen egyszer segítőként, másszor tanúként kell egy-egy esetben jelen lenni hol a rendőségen, hol a bíróságon, hol a kormányhivatalban.
Beszámolójában elmondta, hogy évente 400 jelzés érkezik különböző jelzőrendszeri tagoktól, ebből az elmúlt évben a hatósági ügyben érintett gyerekek száma tavaly 143 volt (2022-ben 184). A koronavírus-járvány idején volt ilyen alacsony utoljára ez a szám, ezért is biztatott minden résztvevőt, hogy jelezzenek minél hamarabb, mert annál jobb, minél előbb érkezik a segítség. A jelzésekről nem készül semmiféle statisztika, összesítés, így soha nem derülhet ki egy-egy kisgyerekről, melyik intézménybe jár, így nem vet rossz fényt az intézményre se, titkosan kezelik a gyermekbántalmazásokat és a szülők által elhanyagolt gyerekek eseteit is – emelte ki Friedrich Gábor. A legtöbb jelzés (tavaly 107) még mindig az iskolákból érkezik a jelzéseket gyűjtő és összesítő KSZSZC-hez. A kerületi rendőrség munkatársai és a kerületi védőnők is hatékony tagjai a jelzőrendszernek. Egyre több információt adnak a házi gyermekorvosok is, akik igénylik a szakemberek visszajelzését, hol tart egy-egy kisgyerek ügye, mert ők is tudják segíteni, támogatni a családokat.
Friedrich Gábor tájékoztatta a jelenlévőket arról is, hogy sajnos sok ügyben nem tudták megszüntetni a hatósági eljárást, mert megnövekedett az úgynevezett „vándorló családok” száma, akik egyik pillanatról a másikra eltűnnek a rendszerből.
A kerület két legfontosabb ellátó intézménye mind a CSÁO, mind a pedig a Gyerekek Átmeneti Otthona (GYÁO) teljes feltöltöttséggel üzemel. Ezek továbbra is nagyon fontos intézmények, hiszen itt van esély arra, hogy a gyerekek ne kerüljenek ki a családból – tette hozzá.
Beszélt arról a nyomasztó helyzetről is, hogy bár az önkormányzat lehetőséget teremt arra, hogy 9 szakember lásson el szociális segítői feladatot a kerületi óvodákban és iskolákban, megfelelően felkészült és tapasztalt szakember hiányában ezt a feladatot jelenleg 4-en végzik.
Ehhez kapcsolódva mondta el Lukács Ágnes szociális segítő, hogy bár kevesen vannak, ennek ellenére csupán négy iskolában (Vass, Bolyai, Ady és Kós) nincsenek jelen. Feladatuk sokrétű, hiszen önkormányzati alkalmazottként kell bekapcsolódni az állami fenntartású intézmény életébe, ott kell megtalálniuk a helyüket a szülők, a pedagógusok és a gyerekek háromszögében. Nagyon fontos, hogy bár ők is jelezhetnek eseteket a gyermekvédelemnek, de az intézmények helyett nem intézkedhetnek, nem tehetnek hivatalos jelzést. Lukács Ágnes kérdésre válaszolva elmondta, hogy az osztályon belüli erőszak minden esetben csak úgy kezelhető, ha a szülőket is bevonják a folyamatba, ezért szülői csoportot is létrehoznak ezekben az esetekben.
Vighné Vincze Erzsébet ehhez kiegészítésképpen elmondta, hogy bár létszámhiánnyal küzdenek, mégsem elsődleges cél a szakemberpótlás, mert inkább fontos alapelvként arra törekszenek, hogy hiteles és tapasztalt szakember kerüljön az intézményekbe segítőként. Éppen ezért csak akkor kerülhet ki iskolába, óvodába bárki, ha legalább egy-másfél évig aktívan dolgozik a gyermekjóléti szolgálatban, ott tapasztalatokat szerez.
Sármai Kornél, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője elmondta, hogy ennél a szakmai egységnél 2023 volt az első esztendő, amikor nem kerestek szakembert üres álláshelyre. Ez jó, mert tavaly jelentősen növekedett az ellátottak száma, a szolgálat 1380 segítségre szorulót gondozott. Tartós együttműködésre volt szükség 195 családnál, ami 285 gyereket és 289 felnőttet jelentett, 365 családban, 498 gyerek, 312 felnőtt esetében nem volt szükség a rendszeres, csak eseti kapcsolattartásra, segítségnyújtásra.
Varga Attila alpolgármester hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb, hogy a családok tudják, bizalommal fordulhatnak a gyerekvédelemmel foglalkozókhoz.
Földi Laura, a Családok Átmeneti Otthona (CSÁO) vezetője komoly nehézségekről számolt be, hiszen alaposan megnőtt az igény az átmeneti segítségnyújtás iránt. Az intézményben 8 szakember helyett 4 szociális munkás dolgozik 24 órában. Ők sem fiatalok már: nyugdíjasok, vagy nyugdíj előtt állnak, a fiataloknak pedig nem vonzó ez a pálya, hiszen a munka sok elszántságot és sokszor lemondást követel még a magánélet rovására is. A hiányzó munkaerőt máshonnan helyettesítik. Ebben a formában nem lehet megoldani a szakmai munkát, hiszen a helyettes nem pótolhatja a családokkal való személyes, bensőséges kapcsolatot – hangsúlyozta.
Földi Laura azt javasolta a jelzőrendszernek, hogy legyenek az ellátórendszer intézményei nyitottak egy-egy alkalommal a jelzőrendszer tagjai számára, mert véleménye szerint nincs elég információja a résztvevőknek, tagoknak arról, milyen nehéz munka folyik egy-egy intézményben, milyen nehézségekkel kel megküzdeniük nap mint nap.
Újragondolásra, korszerűsítésre, a valósághoz igazításra valónak ítélte az önkormányzat azon kivezető szociális programját, amely szerint az átmeneti otthonban átlagosan 1-1,5 évig laknak a családok, és egy szociális program keretében arra készülnek, hogy innen kikerülve egy-egy önkormányzati lakásban majd önálló életet élnek. Megfelelő bérlakás hiányába a program megrekedt. Hetente 5-6 érdeklődő van, aki be szeretne költözni, de „üresedés” hiányában erre nincs lehetőség – mondta.
Vinczek György Földi Laura felvetésére válaszolva elmondta: húsz évvel ezelőtt, amikor ezt a „kigondozási rendszert” az önkormányzat kigondolta és megvalósította, a program egyedülálló volt a fővárosban. Az elgondolás jó, de ma már nem áll rendelkezésre annyi önkormányzati lakás, amely kiszolgálná a programot, és biztosítaná a másfél évenkénti forgást a CSÁO-ban. Három-négy lakás is kellene évente ehhez. Ezért a kerület új lakáskoncepciójában erre mindenképpen gondolni kell.
Tóthné-Szebenyi Szilvia, a 18 éve működő Gyermekek Átmeneti Otthona (GYÁO) vezetője elmondta, hogy maximum 16 gyereket tudnak befogadni. A gyerekek többségében lakhatási problémák, nem megfelelő lakáskörülmények, tanulási nehézségek, magatartási problémák, családi konfliktusok, iskolába való eljuttatás miatt kerülnek be általában. Kicsit kevesebb volt tavaly a bántalmazás miatt bekerülők száma. Mi itt együtt élünk a gyerekekkel, sokszor többet vagyunk velük, mint a szüleik. Mi egy csepp vagyunk a tengerben, így tudunk esélyt adni a családban maradáshoz. Sajnos az itt dolgozók is egzisztenciális problémákkal küzdenek, sokan másodállást is vállalnak a megélhetésért – hangsúlyozta.
A tanácskozás végén beszámoltak arról, hogy a tavalyi megbeszélés óta, az ott rögzített vállalások közül lett óvodapszichológusa a kerületi óvodáknak, a kábítószer-ellenes felvilágosítást a szülők és a középiskolások körében végzi a KMO, külön program szerint a rendőrség is, jó úton halad az önkormányzati Tanoda létrehozása, hamarosan már megnyithatja a kapuit, de nem adták föl a Családi Hotel és a hozzá tartozó szociális program gondolatát sem a bajba jutott családok megsegítésére. Bár jó úton haladt, de személyi változások miatt megrekedt a Pályaorientációs Tanácsadó Központ fejlesztése a speciális tanulási és nevelési igényű gyerekeknek, akik végképp tanácstalanok és elveszettek a továbbtanulásban.
