NYOMTATVÁNYOK - ÜGYLEÍRÁSOK 2012. február 23.

Építményadó - építmény után

Jogszabályi háttér

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,
Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelete.

Az építményadó tárgya
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő, lakás és a nem lakás céljára szolgáló építmény. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől illetve hasznosításától függetlenül. Az adómentességekre, valamint adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket a fenti jogszabályok tartalmazzák.

Az építményadó alanya
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az építményadó alapja
Az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

Az építményadó mértéke 2025. január 1. napjától: 2700.- Ft/m2/év
Az elektronikusan benyújtandó adatbejelentés(ek) az Országos Hivatali Portálon - OHP (E-Önkormányzat) érhető(ek) el: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Befizetési határidők
Az építményadót minden évben két részletben március 15-éig, és szeptember 15-éig kell megfizetni a 11784009-15519009-02440000 számú építményadó számlaszámra. Az évközben adókötelessé váló építmény esetében az adó összegét megállapító határozatban foglaltak szerint.

Ügymenet leírása
Az adózó az adatbejelentésének benyújtásával jelenti be adókötelezettségét. Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon – az erre rendszeresített nyomtatványon – kell az adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

A bevallás kötelező eljárási cselekmény, ezért ennek elmulasztása mulasztási bírságot von maga után, melynek mértéke magánszemély adózó esetében 200 000 forintig, más adózó esetén 500 000 forintig terjedhet.

Az önkormányzati adóhatóság az éves építményadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.
Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a DÁP-törvényben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy a DÁP-törvényben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó rendelkezhet a kapcsolattartásról, mely alapján részére is a DÁP-törvényben meghatározott elektronikus úton kerül kézbesítésre az irat.

2021-2022-2023-2024-2025
- FŐLAP - adatbejelentés az építményadóról, hasznos alapterület szerinti adózás esetében (pdf)
- A - jelű betétlap lakásról, üdülőről, a hasznos alapterület szerint működtetett építményadó adatbejelentéshez (pdf)
- B - jelű betétlap kereskedelmi egységről (szállásépületről), egyéb nem lakás céljára szolgáló épületről a hasznos alapterület szerint működtetett építményadó adatbejelentéshez (pdf)
- Megállapodás helyi adóval kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról (több tulajdonos esetén) (pdf)
- Kiegészítő lap a építményadó adatbejelentéshez (ha az adó alanya külföldön bejegyzett szervezet) (pdf)

2020
- FŐLAP - adatbejelentés az építményadóról, hasznos alapterület szerinti adózás esetében (pdf)
- A - jelű betétlap lakásról, üdülőről, a hasznos alapterület szerint működtetett építményadó adatbejelentéshez (pdf)
- B - jelű betétlap kereskedelmi egységről (szállásépületről), egyéb nem lakás céljára szolgáló épületről a hasznos alapterület szerint működtetett építményadó adatbejelentéshez (pdf)
- Megállapodás helyi adóval kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról (több tulajdonos esetén) (pdf)
- Kiegészítő lap a építményadó adatbejelentéshez (ha az adó alanya külföldön bejegyzett szervezet) (pdf)