Szalma Edit grafikusművész, illusztrátor munkáiból nyílt kiállítás a KMO Előtér Galériájában kedden. A kiállítás 2026. november 8-ig tekinthető meg a művelődési intézményben.
Gábor Ilona, a KMO igazgatója köszöntőjében elmondta: már volt egy tárlata Szalma Editnek a Wekerlei Kultúrházban, nagy szeretettel hívtuk és vártuk ide a KMO Előtér Galériájába is.
A kiállítást Kiss-Szitár Orsolya képzőművészeti instruktor nyitotta meg. „Mit csinál egy illusztrátor? Természetesen képjegyzeteket. De előtte olvas, verset, mesét, novellát, klasszikust és kortárs irodalmi alkotásokat. Az olvasás pedig az emberi elme különleges folyamata. A fehér lapon sorakozó fekete betűk egyszerre csak színes képpé, színes filmmé állnak össze az agyunkban. Tulajdonképpen mozizunk a fekete betűk által. És a film mindenkinél más és más. A képek ugyanis a saját tudásunkból, a saját tapasztalatainkból, emlékeinkből és érzéseinkből alakulnak ki. Van, hogy egészen remek filmet sikerül létrehoznunk magunkban, van, hogy valamiért nem indul be a vetítés, és van, hogy szükségünk van egy képre ahhoz, hogy a fantáziánkban elinduljon ez a színes, többdimenziós kép. Itt jön képbe az illusztrátor. A metódus tulajdonképpen ugyanaz. Fehér lap, fekete betűk, és indul a színes film. A különbség mindösszesen annyi, hogy az illusztrátor a saját filmjét be tudja mutatni nekünk. Azt a filmet, amelyhez ő már hozzáadta saját magát, tudását, tapasztalatait, érzéseit, emlékeit, asszociációit. Az ő szemén keresztül láthatjuk a mesék hőseit, a versek világát, vagy éppen a kortárs irodalmi mű szereplőit. Ettől válik az illusztráció különös műfajjá, nem egyszerűen megmutatja azt, amiről a szöveg beszél, hanem értelmezi, tovább gondolja, és új világot épít köré. Önálló műalkotásként reflektál egy másik művészeti alkotásra” – emelte ki Kiss-Szitár Orsolya.
A megnyitón a Kispesti Szatmári László Alapfokú Művészeti Iskola tanulói működtek közre, Dikáczné Kanfi Gabriella tanítványai.
Ez a kiállítás arra tesz kísérletet, hogy Szalma Edit munkáit ne csupán alkalmazott grafikaként, hanem önálló képzőművészeti univerzumként láttassa. Olyan képi világként, amely az irodalom felől érkezik, mégis önálló nyelven beszél az emberi érzékenységről – olvasható a KMO honlapján.
