Átadták a harmadik kispesti közösségi kertet
Újabb fontos állomásához érkezett az országban is egyedülállónak nevezhető kispesti kertmozgalom: kedd délután átadták a Zengő Kertet, a harmadik közösségi kertet. A Városi Kertek Közhasznú Egyesülettel közösen hozta létre az önkormányzat.
Örülök, hogy már harmadik alkalommal lehetek ilyen rendezvényen, és köszönthetem ezt a kiváló munkát – mondta köszöntőjében Kispest polgármestere az Élmunkás lakótelepen létrejött harmadik kerületi közösségi kert hivatalos megnyitóján kedd délután. Többről van szó, mint néhány csoport parcellaműveléséről – fogalmazott Gajda Péter – összetartó közösségek működnek, amelyek felvállalták az önkormányzat által 2006-ban indított, a rendezett, tiszta Kispest megteremtését célzó Zöldprogramot, és partnerek a munkában. A polgármester kiemelte, hogy a kertek viszonylag kis költségvetésből nagy értéket hoznak létre, és ami talán a legfontosabb, közösség kovácsolódik össze a kertművelés során. Azt mondta, bízik a folytatásban, abban, hogy a Zengő Kertet követi a 4. és 5. közösségi kert is Kispesten.
A Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke a kezdeményezés elindulását idézte fel köszöntőjében: négy éve az összes fővárosi önkormányzatot megkereste a közösségi kert ötletével, az első és a második itt Kispesten, a harmadik Békásmegyeren, a negyedik újra Kispesten jött létre. Úgy tűnik, mozgalommá erősödött a kezdeményezés. Minden innen indult, ez a minta, Köszönöm Kispestnek, hogy megvalósulhatott – hangsúlyozta Rosta Gábor.
A Zengő Kert vezetője, az elején a másik két kertet is szaktanácsadóként irányító Mirek Barbara kertészmérnök arról beszélt, hogy beérett a közös munka, a harmadik kert már teljesen zökkenőmentesen alakult. Elmondta, hogy sok felajánlást kaptak kertbarátoktól, illetve a két másik kerttől, így szinte semmit nem kellett költeniük magokra, palántákra. Végezetül megköszönte az önkormányzatnak, a polgármesternek, a Közparknak, valamint a civileknek, hogy ilyen gyönyörű kertet vehettek birtokba.
A kert átadását jelképező nemzeti színű szalagot közösen vágta át a polgármester, a kertvezető és az egyesület vezetője, majd Vinczek György alpolgármesterrel együtt ültettek el a bejárat mellé egy díszalmafát. A kertavatón Ékes Gábor alpolgármester, Bogó Józsefné, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke, valamint Mihály András és Gerháth Csaba önkormányzati képviselők is részt vettek.
A 27 parcellás Zengő Kertet az Élmunkás lakótelepen, a Harangvirág Bölcsőde mellett a Zengő utca 3. és a Kasza J. utca 2. között alakította ki az önkormányzat a saját területén. A kert létrejöttében a Városi Kertek Közhasznú Egyesület segítette az önkormányzatot. Az 1015 négyzetméteres területen vannak hagyományos, kiemelt, valamint mobil ágyások, van egy közös használatú rész a fűszer- és gyógynövényeknek. Terveztek pihenőhelyet, van kerti csap, kiépített vízhálózat és közösségi tér is. A kerítés mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kert környezetét kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel rendezték. Az önkormányzat az előző kertekhez hasonlóan ezt a kertet is a terület térítésmentes használatba adásával, és a kert alapjainak kialakításával –kerítésépítés, parcellák kialakítása, termőföld biztosítása és vízvételi lehetőség kialakítása –támogatta. A kivitelezés költsége 3 millió forint volt. Kispesten 2012-ben nyílt meg Magyarország első önkormányzati támogatással létrejött közösségi kertje, az Első Kis-Pesti Kert, huszonhat, nagyjából 5 négyzetméteres ágyással. Az előző szezon tapasztalatai és sikerei alapján az önkormányzat elhatározta a második kert megnyitását, amelyet 2013-ban a Dobó Katica és Arany János utca mentén, az újonnan épült Forrásház mellett alakítottak ki. Az Aranykatica Kertben huszonhét 7 négyzetméteres ágyást alakítottak ki. A közösségi kertek működését, a területek használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és az egyesület közösen dolgozták ki. A kispesti közterületi közösségi kertek, az Első Kis-Pesti Kert, az Aranykatica Kert és a Zengő Kert mintaprogramként szolgálhatnak más kerületek, települések számára is.
Európában és a tengerentúlon több mint százéves hagyománya van a közösségi kertek építésének. A zöldterület megnyugtató látványán túl az ilyen kert közösségteremtő, közösségmegtartó, jó hatással van az egészségre, véd az elmagányosodástól. A közösségi kert lehetőséget ad az öngondoskodásra és az önellátásra, elősegíti a környezeti nevelést.
