A ’48-as forradalomra emlékeztek
Kossuth Lajos szobra előtt emlékeztek a kispestiek 1848. március 15-re vasárnap délután. Az önkormányzati rendezvény előtt a Nemzeti dalt szavalták el mintegy félszázan a szabadságharc hőseinek emlékére.
Az 1848-as eseményeket az ünnepség szónoka, Burány Sándor idézte fel, méltatva azokat az akkori fiatalokat, akik véghezvitték a lehetetlent. Kispest országgyűlési képviselője a 12 pont néhány követelését vetette össze azzal, hogyan állnak ma a dolgok Magyarországon. A sajtószabadság mai helyzete kapcsán a köztelevízióban megszűnő parlamenti közvetítést, a kiretusált szereplőket, az egyoldalú tudósításokat, a hamis tényekre alapozott véleményeket említette. A törvény előtti egyenlőségről szólva kételyeinek adott hangot az igazságszolgáltatás részrehajlás nélküli, pártatlan munkavégzését illetően. A legfontosabb ’48-as jelszavaknak az egyenlőséget, a szabadságot, és a testvériséget nevezte Burány Sándor. De beszélhetünk-e az esélyek egyenlőségéről, akkor, „amikor éppen néhány napja fosztották meg az önkormányzatokat attól az anyagi támogatástól, amiből a szociális ellátórendszert itt Kispesten is fenn lehetett tartani? Amikor azt látjuk, hogy úrhatnám, újgazdag politikusok két kézzel markolnak bele jól látható módon a bőség kosarába, abba a bőségkosárba, amiből nem vehet mindenki egyformán?” – tette fel a kérdéseket. A szabadság kapcsán azt kérte a honatya, hogy tekintse a kormány Magyarország a szabad polgáraiat felnőttnek is, „akik eldönthetik saját maguk, hogy mit csinálnak vasárnap, és nem kell nekik a törvény erejével megmondani, hogy mit nem csinálhatnak.” A legtöbbet a testvériségről beszélt Burány Sándor. Úgy fogalmazott, hogy „joggal elvárhatjuk, hogy ellenségnek ne kiáltsunk ki senkit, csak azért, mert más a politikai nézete. Csak mert kritizálni mer. Régen volt ennyire megosztó a magyar közélet, mint éppen napjainkban. A kormány folyamatosan harcol, és nemritkán látjuk, hogy bélyeget, ellenségbélyeget tesz azokra, akik vele szemben állnak. Ez nem helyes. Bíráljunk dolgokat, bíráljunk cselekedeteket, de ellenségnek ne tekintsük egymást, mert nem tekinthetjük annak.” Beszéde végén Kossuth Lajos szavait idézte – „A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelezettséggel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.” –, majd a gondolatot folytatva azt mondta: „1848-ban csak akarni kellett, és lett felelős magyar kormány Budapesten, csak akarnunk kell, és lesz felelős magyar kormány Budapesten.”
A folytatásban a Forgatag Művészeti Társaság férfi tánckara és a veresegyházi művészeti iskola balett csoportja előadásában A szabadság mozzanatai című zenés-táncos műsort láthatták a kispestiek. Az ünnepi program végén az önkormányzat, a pártok, az intézmények, a civil szervezetek és az egyházak vezetői, illetve képviselői helyezték el virágaikat a Kossuth-szobor talapzatán. Az önkormányzat nevében Vinczek György, Kertész Csaba és Rátkay Andrea alpolgármesterek koszorúztak. Koszorút helyezett el Kispest két országgyűlési képviselője, Burány Sándor és Dr. Hiller István, valamint Dr. György István, a fővárosi, illetve Dr. Kovács Bence, a kerületi kormányhivatal vezetője.
