Szerbiai és montenegrói emlékhelyeken jártak a kispesti szerbek
Zarándokúton szerb ortodox kolostorok és keresztény emlékhelyek világában címmel tartott filmes utazást és előadást a Kispesti Szerb Önkormányzat az Üllői úti könyvtárban, csütörtök este. A vetítés előtt a nemzetiségi önkormányzat közmeghallgatást tartott, amelyen Vinczek György alpolgármester és dr. Béja Julianna aljegyző is részt vett.
Ezúttal a szerbiai és montenegrói zarándokútról 2012-ben készült filmet mutatták be a kispesti szerbek az érdeklődőknek. A Kispesti Szerb Önkormányzat, a Fővárosi Szerb Önkormányzat és a Fővárosi Szerb Kulturális Klub tagjai évek óta járják a korai ortodox keresztény emlékhelyeket. Ezeket a zarándoklatokat a Magyar Televízió rögzíti. A kispesti könyvtárban is régóta tart a virtuális utazás: Rusz Boriszláv elnök vezetésével az érdeklődők láthatták már a szerbiai, koszovói és macedóniai kolostorokról és templomokról, a horvátországi, szlovéniai, olaszországi, valamint a bulgáriai és törökországi szent helyekről készített filmeket.
A most látott zarándokfilm az első szerb érsek, Szent Száva útját követte. Az első állomás Vracevsnica kolostora volt, itt szerveződött az 1815-ös második felkelés Milos Obrenovics vezetésével a törökök ellen, amely a szerb autonómia és fejedelemség kialakulásához vezetett. Ezután a szerb királyok koronázó temploma, Zica következett, majd a sopocani kolostor következett világhíres középkori freskóival. Montenegróba (Crna Gora) érve a XIII. századi freskókkal díszített Moraca kolostort nézték meg, majd a XVIII. századi Savina kolostorba vezetett az út Herceg Noviban. I. Sándor jugoszláv király innen indult Marseille-be, ahol 1934. október 9-én merénylet áldozata lett. Meglátogatták a kotori óváros XII. századi templomait, majd a régi történelmi fővárosba, Cetinjébe látogattak. Különleges élményt nyújtott az utazóknak a sziklába vésett ostrogi kolostor, amely Jézus sírja és a Szent Athos hegy után a harmadik leglátogatottabb szentély a világon. A XIII. század elején épült Mileseva kolostorral zárult a zarándokút. A szent hely középkori freskói – köztük a Fehér Angyal – a XIII. század legszebb európai műalkotásai közé tartoznak. A zarándokok összesen 12 kolostort és több szentélyt látogattak meg az út során.
Az év hátralévő részében még két, a Fővárosi Szerb Önkormányzattal közös programot említett Rusz Boriszláv: november 21-én, a szerb vándorlás napja alkalmából hajóutat szerveznek Szentendrére, majd december 3-4-én három szerb zeneszerzőre, a 40 éve elhunyt Vujicsics Tihamérra, a 100 éve halott Isiddor Bajicra és a 150 éve elhunyt Kornelije Stankovicra emlékeznek koncertekkel és konferenciával. Kornelije Stankovic mellszobrát a Tabánban avatják fel.
