Harmadszor rendeztek dokumentumfilm-fesztivált Wekerlén
A Wekerlei Társaskör Egyesület (WTE) egyedülálló ipartörténeti és helytörténeti filmfesztiváljának a Wekerlei Kultúrház adott otthont a hétvégén. A Cégér ipartörténeti és helytörténeti filmszemlére települések történetét bemutató filmekkel, településszociológiai és ipartörténeti dokumentumfilmekkel, portréfilmekkel nevezhettek az alkotók. A pályázatra beérkezett húsz alkotásból szakmai zsűri választotta ki a szombaton és vasárnap bemutatott tíz filmet.
Köszöntőjében a WTE elnöke arról beszélt, hogy november 14. Wekerletelep megálmodójának születésnapja, Wekerle Sándor „110 évvel ezelőtt egy egyedülálló gondolat mentén igazi otthont teremtett a külvárosba költöző közel hatezer család számára. Az akkor itt új életet kezdő lakók egy új közösséget kezdtek építeni, és hogy kapcsolatot találjanak egymáshoz, megalakították a kispesti munkáslakótelep lakóinak társaskörét. A társaskör számos kulturális program szervezésével segítette ezt a kapcsolatot építeni. 110 évvel később a jogutód Wekerlei Társaskör már nemcsak befelé, a wekerleiek számára nyújt összefogást, hanem a Wekerletelep kis zárt világából próbál kapcsolatot építeni más közösségek, települések felé. Úgy gondoltuk, a dokumentumfilm a legjobb kapcsolatot teremtő lehetőség, képes áthidalni térbeli akadályokat, közel tud hozzánk hozni egy-egy világot, egy-egy történetet, amelynek megismeréséhez talán nem lenne lehetőségünk.” – fogalmazott Somlói Judit, aki külön megköszönte a Nemzeti Kulturális Alap Filmművészeti Kollégiumának és Kispest Önkormányzatának a támogatását, valamint a Wekerlei Kultúrház együttműködését filmszemle szervezésében és lebonyolításban.
Varga Attila alpolgármester a gyökerek jelentőségét emelte ki beszédében: „fontos tudni, hol élünk, honnan érkeztünk, hol tartunk, és merre megyünk tovább a későbbiekben, és azt gondolom, hogy ez a filmfesztivál remek alkalmat nyújtott a film készítőinek is ehhez a kutatómunkához, ehhez a figyelmességhez, kíváncsisághoz, hiszen ezekkel tudott megszületni ez a sok-sok remekmű.” Úgy fogalmazott, a filmekből betekintést nyerhetnek a nézők, „hogy is élünk mi, mik azok az értékek, amiket magunkban hordozunk, és mik azok a tennivalók, amik ebből fakadnak.” Hangsúlyozta, Kispest Önkormányzata fontosnak tartja részt venni közös dolgainkban, ezért is támogatja a filmfesztivált és hasonló rendezvényeket is. Azt kívánta a közönségnek, nézőknek és alkotóknak, „hogy kellő figyelemmel, kellő kíváncsisággal és átéléssel figyeljenek ezekre a művekre, vigyék haza ezeket az emlékeket, inspirálja Önöket.”
Nagy Tamás helytörténész, a WTE korábbi elnöke kitérve a filmszemle születésére – négy éve Somogyvári Rudolf dokumentumfilmes tanácsára pályáztak a Nemzeti Kulturális Alaphoz – a témaválasztásáról (helytörténet és ipartörténet) elmondta, „Wekerletelepen a helytörténet a 110 évvel ezelőtti őseink gondolatának, életmódjának a folytatása, az akkori társaskörnek a célkitűzései, természetesen a mai korhoz igazítva ma is érvényesek, folytatjuk őket.” Beszélt a kézműves- és kisipari hagyományokról, a gyáripar fellendüléséről, majd megszűnéséről is, „úgy gondoltuk, hogy ennek a filmfesztiválnak a beindításával megőrizzük azokat, akiket elfelejtenénk” – fogalmazott.
A közönség és a zsűri – Péterffy András Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr (a zsűri elnöke), Novobáczky Sándor filmrendező, Nagy Ernő rendező, operatőr, Kós Béla, a Dr. Kós Károly Néprajztudós Közhasznú Alapítvány elnöke és Nagy Tamás helytörténész – 10 filmet tekintett meg a két nap során:
- A Dunakanyar és a Szentendrei-sziget titkai (Zajti Balázs)
- Barakkváros foglyai (Boros Ferenc, Horváth Zoltán)
- A templomfestő (Zajti Balázs)
- Horváth Péter portré (Varga Géza)
- Egy utcazenész karácsonya (Chilton Flóra)
- Elárverezett jövő (Bálint Csaba)
- Megbocsájtani igen, feledni nem (Kozma Zoltán
- Szeretünk itt élni (Gál Tamás)
- Cseresnyés emlékezet (Pataki Béla)
- Veteránfilm (Hernáth Csaba)
A zsűri elnöke az ipartörténeti kategóriában várt több filmet, „pedig nagyon látványos dolgokat lehet csinálni a régmúlt ipar akár elmúlásáról is, de akár a még meglévő, jelen lévő, működő szakmákról is (…) Tudom, hogy nincsenek már suszterek, mert a cipőnk ki sem tartana két szezont, tehát eldobjuk, de ebben az eldobható világban is tisztelni kellene azokat, akik becsületes, kétkezi, manuális és sokszor mély szellemi munkával, de mindenképpen nagy-nagy szeretettel csinálják az egyedi dolgokat.” Péterffy András szerint portréfilmekben, történeti témákban és szociográfiában viszont erős volt a mezőny. „Ezeket én azért tartom fontosnak, mert a dokumentumfilmnek azokat az ágait jelentik, amelyek a televízióból kiszorulnak” – fogalmazott a Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr.
Az idei Cégér filmszemle alkotói különdíját Zajti Balázs kapta A Dunakanyar és a Szentendrei-sziget titkai, valamint A templomfestő című filmekért.
A közönség különdíját a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. „Puma” Honi Légvédelmi Vadászrepülő osztályának két egykori pilótájáról, Szentiványi János „Sminyuról” és Frankó Endre „Kukláról” szóló alkotás, a Veteránfilm – Hernáth Csaba rendezése – kapta (Szentiványi ny. alezredes a film készítése közben 2018-ban elhunyt, a vasárnapi vetítésen viszont jelen volt a másik főszereplő, a 96 éves Frankó ny. főhadnagy).
A portrék mezőnyében a kispesti fotóművészről, Horváth Péterről készített film győzött, alkotója a kispesti Wekerlei Varga Géza.
A településszociográfia kategória nyertese Gál Tamás filmje, a kárpátaljai Rafajnaújfalu hétköznapjait bemutató Szeretünk itt élni lett.
