A Kós iskola hetedikes diákjai június 2-án indultak csomagokkal és reményekkel megpakolva a felejthetetlennek ígérkező kalandra Erdélybe.
A határ átlépése után megérkeztünk a Partium területére. Nagykárolyban sétáltunk a kastély parkjának hűs fái alatt, és megnéztük a fogadót, ahol Petőfi és Szendrey Júlia először pillantották meg egymást. A laktató reggeli után, másnap a Kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium hetedikeseivel együtt fedeztük fel a város központját. Ebédre egy autentikus román ételt, micset ettünk, majd elindultunk a vadvirágokkal és patakokkal tarkított hegyi ösvényen. Túránk végeztével Farkaslaka felé vettük az irányt, itt töltöttük el a következő két éjszakát.
Június 4-én, a nemzeti összetartozás napjára Tamási Áron sírjánál és Erdély egyetlen Trianon-emlékművénél Szarka Tamás Kézen fogva című dalával emlékeztünk meg. A harmadik napon utunk a Gyilkos-tó és a Békás-szoros felé vitt. A szerpentineken haladva fantasztikus látványban volt részünk, a fenyőfák, a dombokra leszálló köd valamint az igencsak kacskaringós út gyönyörű, de egyben félelmetes hatást keltett bennünk. A tó melletti bódéknál szuveníreket és sok más egyebet vásároltunk, ám mértéktelen költekezésünket félbeszakította egy kiadós eső. Aznap még belefért a programunkba egy kiruccanás Csíksomlyóra, ahol már nagyban készülődtek a szombaton esedékes búcsúra. A „székely jacuzziban” áztattuk megfáradt lábainkat, majd visszatértünk szálláshelyünkre.
Negyedik napunkon a Tordai-sóbánya volt az elsődleges úticélunk, de a szovátai Medve-tó sem maradhatott ki a látványosságok közül. Mindkettő hatalmas élmény volt, főleg az átmeneti enyhülés a sóbányában, ugyanis az időjárás kegyeibe fogadott bennünket: tikkasztó hőség volt.
Elérkezett utazásunk utolsó napja. Nagyváradon csapatokban egy feladatlapot oldottunk meg, majd felfedeztük a várost. Tartalmas, gyönyörű, de fárasztó utunkat pénteken zártuk.
Kardos Emília és Kis Blanka
a Kós iskola hetedikes diákjai
