Csodás gumikarkötők
Klubnapot tartottak a Kispesti Közösség Lámpásai a Városnapon. Érzékenyítéssel, kreatív sarokkal, bodzaszörppel és zsíros kenyérrel várták az érdeklődőket.
Sajnos a kezdetek nem úgy sikerültek, ahogy szerették volna, ugyanis az egy évvel ezelőtti naperős megoldást most sikerült volna sátorra cserélni, de ez nem jött össze, mert a sátor egyik lába eltűnt. Sebaj mondták, akkor maradnak az asztalok. Hála Istennek azért nem volt olyan nagy hőség.
Segítőink, Eszti, Olgi, Ildikó, Joli, Rebeka, Móni, Szandi és a mindig segítőkész Vali plusz az érzékenyítő csoport (Erika, Ricsi, Csabi), illetve a két kispesti mentor Ági és Szilárd hősiesen bírták így is a napsütést. Az első fél óra azzal telt, hogy Szilárd - mint később kiderült – egy őrült jó ötletét bemutatta az önkéntes lánynak, Rebekának, illetve a többi segítőnek és mentortársnak. Ez abból állt, hogy szilikongumikból, hogyan lehet divatos karkötőket készíteni. Körülbelül két perc alatt megtanulták a lányok és fél tíz tájban jöttek is az első érdeklődők. A siker akkora volt, hogy nem volt megállás, még az asztal is kevés volt. Kicsik és nagyok, még a fiúk is karkötőket fontak.
Közben készültek a zsíros kenyerek és a bodzaszörp is, amikből szintén fogyasztottak a látogatók némi adomány ellenében. Pár óra múlva kicsit levegőhöz jutott a társaság, és ők is megkóstolhatták az Ági által remekül kitalált zsíros kenyeret hagymával, illetve a házi bodzaszörpöt. Hatalmas siker volt ez is.
Érzékenyítő csoportunk is aktívan részt vett. Kicsik és nagyok kipróbálhatták, milyen is egy látássérült élete, és hogyan használják a többi érzékszervüket. A szülők azt is érdeklődve nézték végig, ahogy a gyermekek kitapintják a tárgyakat, megszagolják a konyhában fellelhető fűszereket, illetve a hallás után kitalálják, melyik lehet a kakukktojás.
Ezek után megérkezett Fodor Ágnes elnök asszony is. Neki is megmutatták a karkötőcsodákat, illetve érzékelte, hogy akkora a forgatag, hogy egy gombostűt nem lehet elejteni, aminek nagyon örült.
Közben nekünk is sikerült közelebbről megtekinteni a „London-buszt”, ami a szomszédságban állt. De visszaballagtunk a kreatív sarokba, hiszen újabb gyereksereg érkezett.
Meg kell még említenünk a 10 éves Vivient, aki profi tudásával nagyon sokat segített a többi gyermektársának a karkötők készítésében. Jutalomban is részesült. Ilyen még nem volt, hogy egy gyermek is „önkéntesen” segített nekünk. Nagyon jó érzéssel töltött el bennünket, hogy ennyien kilátogattak, és a VGYKE standja szinte sohasem volt üres.
Összességében egy remek napot töltöttünk együtt. Nagyon köszönjük minden segítőnek.
Szikora Szilárd és Mészáros Ágnes, Kispest közösségi mentorai
