Film- és könyvbemutató a Talentum klubban
A ROMFEL programjának keretében az áprilisi klubdélutánon két filmet vetítettünk le a Kispesti Kaszinóban: az egyik a kispesti Holokausztról, a másik a hidegháború Európájáról szólt. A Holokauszt-film a Losó Györgyné által készített interjúkon, egyéni történeteken alapult, a másik filmben hatalmi szemszögből néztük végig Európa eseményeit 1945 és 1989 között.
A kispesti és lőrinci zsidók és cigányok elhurcolásáról szóló dokumentumfilm igazi kincs, mert az utolsó túlélőket, illetve azok leszármazottait sikerült megszólaltatni. Ma már csak azok vannak életben, akik annak idején kisgyerekként vagy tinédzserként élték át 1944 szörnyűségeit, a második világháború legkeményebb éveit.
A hidegháborús Európával foglalkozó - Gombos László által készített - videóösszeállításnak több célja van: az iskolában ezt az időszakot alig-alig tanítják, ezért szükséges a hiánypótlás. A másik, hogy a politikában/közbeszédben gyakran példálóznak a hitleri Németországgal, mint az utolsó modern államszervezettel, amit viszonylag jól ismer a társadalmunk. Ezért a másik fontos cél, hogy más, jóval modernebb államszervezeteket is megismertessünk az érdeklődőkkel.
Rendezvényünket számos olyan személy tisztelte meg jelenlétével, akiknek neveit fontosnak tartjuk megemlíteni: Rostás Mária és Rostás Jolán – Holokauszt-túlélő családtagjai, Neuman Ernőné, Éva néni – Holokauszt-túlélő, volt auschwitzi fogoly, Dohány Júlia – szülei embereket mentettek meg a Holokauszt idején, Hanti Vilmos – a Magyarországi Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) országos elnöke, Szonderik Gyula – a MEASZ kispesti képviselője, Teknős Ferenc – kerületi önkormányzati képviselő.
Márciusban a ROMFEL Egyesület szervezésében egy nemrég megjelent cigány nyelvkönyvet mutattak be.
A kis könyv (kiadója a Pedellus Tankönyvkiadó) szerzői: Imre Katalin és Pató Selam. Selam rendszeres művész-vendége a klubnak, a kötet szerkesztője, Trencsényi Borbála pedig az egyesület pártoló tagja. Eredeti címe Cigányokról két nyelven, mely végül a tankönyvvé nyilvánítás folyamatában „Romani szövegértési és szövegalkotási gyakorlatok” lett. A könyvbemutató igazában „családias” hangulatú beszélgetés volt, Mohácsi Vilmosné moderálásával, aki először arról faggatta a kötet szerzőit, hogyan született a könyv gondolata. Megtudhattuk, hogy két, a magyarországi cigányok által beszélt nyelvből (beás és romani nyelvből, pontosabban annak lovári nyelvjárásából) lehet állami nyelvvizsgát tenni. Mindkét nyelv szerepel a választható érettségi tárgyak között is, és az utóbbi években sokan tanultak romani nyelvet azok közül, akik például a doktori vizsgához szükséges nyelvvizsga bizonyítványt célozták meg. Pató Selam maga is romani nyelvtanár, Imre Katalin pedig gimnáziumi tanár és tankönyvíró. Azt tapasztalván, hogy a tankönyvpiacon „hiánycikk” a nyelvvizsgára készülőket segítő olyan gyakorlókönyv, melynek szövegei és képei magukról a cigányokról szólnak – érdekesen, hitelesen, sztereotípiák nélkül –, ő kezdeményezte egy ilyen tankönyv megalkotását. Erre szövetkezett a kis munkatársi közösség.
Az érdekes beszélgetésen fontos és izgalmas kérések hangzottak el a romani nyelv állapotáról, ápolásának, fejlesztésének lehetőségeiről, a nyelvújítókról, a nyelvi vitákról, melyek szükségessége (és hevessége) a Kazinczy nevéhez fűződő 18. századi magyar nyelvújítási mozgalomra emlékeztet.
A klubtagok – akik között cigány nyelvet beszélők már nem akadtak – emlékeikből felidéztek valaha hallott cigány szavakat, és meglepetéssel szereztünk tudomást arról, hogy a magyar nyelvben milyen sok cigány jövevényszót használunk (pl. pia, kulipintyó, usgyi, manus, gógyi, hóhányó, bazsevál). Azt is megtudhattuk, hogy a lovári szó a pénzzel (cigányul pénz = lóvé) függ össze, s nem a magyar ló szóból ered.
A könyvet kedvezményes áron (950 ft) lehetett megvásárolni, megtudtuk, hogy egyelőre könyvesboltban nem kapható, de a kiadó címén megrendelhető: Pedellus Kiadó, 4032 Debrecen, Böszörményi út 172. vagy www.pedellus.hu internetes címen.
Losó Györgyné
