A Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, a Magyar Mozgókép Mestere Kispesten született 1931-ben. Apja, Mészáros László szobrászművész, családjával már itt élt Kispesten. 1935-ben a család a Szovjetunióba emigrált. Az apa 1938-ban a sztálini terror áldozata lett, édesanyja tífuszban halt meg. Két húgával együtt árvaházba kerültek, örökbefogadással került vissza Magyarországra.
Pályája kezdetén filmhíradókat, dokumentumfilmet rendezett. Önéletrajzi ihletésű filmje, a „Napló sorozat” elnyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját, és ezzel világ legjelentősebb filmesei közé került.
Mészáros Márta elsőként szerzett nőként filmrendezői diplomát volt Magyarországon. Forgatott Franciaországban, New Yorkban, Lengyelországban és Mongóliában is. Játékfilmesként 1968-ban mutatkozott be az Eltávozott nap című munkájával.
Pályafutásának első korszakában főként a nők élet- és döntéshelyzetei foglalkoztatták. Rangos nemzetközi díjakat nyert, filmjei ma is időszerűek – így a háború sújtotta árvák és a női sorsok.























