A holokauszt áldozataira emlékeztek
A holokauszt áldozataira emlékezett Kispest Önkormányzata a Templom téri emlékműnél péntek délután. Az ENSZ közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét nemzetközi holokauszt-emléknappá: 1945-ben ezen a napon szabadították fel az auschwitz-birkenaui haláltábort.
Beszédében Vinczek György alpolgármester utalt az ENSZ-határozatra, amely hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, azért hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, nagy többségében zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
„Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő 8 méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a magyarországi áldozatoknak. Ott áll 2007 óta az Elveszett Közösségek Tornya is, amelyen 1441 település neve olvasható, azoké a helységeké, ahol az 1944-ben az akkori magyar hatóságok által, hetek alatt erőszakkal véghezvitt deportálások miatt ma nincs zsidó közösség. 1940 júliusa és 1945 januárja között 1,3 millió embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba – a legnagyobb csoport, 430 ezer ember, Magyarországról érkezett 1944 nyarán. Zsidókat, lengyeleket, romákat és szovjet hadifoglyokat gyilkoltak meg a nácik Auschwitz-Birkenauban, minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt, ezért Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek…
Január 17-én kezdődött a Raoul Wallenberg emlékév annak a svéd diplomatának a tiszteletére, aki úgy döntött, hogy nem tűri közönyösen a végzetes gonoszságot. Raoul Wallenberg gazdag és befolyásos családba született 100 évvel ezelőtt. Békében átvészelhette volna a II. világháborút a semleges Svédországban, de ő, mint a budapesti svéd követség első titkára, inkább a cselekvést választotta. Saját biztonságát figyelmen kívül hagyva fáradhatatlanul azon dolgozott, hogy ezreket mentsen meg a nácik kezéből, a biztos haláltól. És voltak követői, akik szintén aktívan, nem törődve a veszéllyel mentették a menthetőt. Hála nekik, emlékezzünk rájuk is!” – mondta el az alpolgármester.
A Kispest-Lőrinc Zsidó Hitközség képviseletében emlékező Chladek Tibor, a német teológus, Martin Niemöller gondolatait idézte: „Először a kommunistákért jöttek – nem szóltam, hisz nem vagyok kommunista. Majd a zsidókat vitték el – nem szóltam, hiszen nem vagyok zsidó. Aztán a munkásokat, szakszervezeti tagokat szedték össze – én nem voltam szakszervezeti tag. Később a katolikusok kerültek sorra – nem mondtam semmit, én protestáns vagyok. Végül eljöttek értem, de akkor már nem maradt senki, aki szóljon.” Arra hívta fel a figyelmet hogy mennyire fontos kiállni a demokrácia értékei és egymás mellett.
„Ma van a Holokauszt Nemzetközi emléknapja. A világtörténelem legszörnyűbb tragédiájára, a náci Harmadik Birodalom és csatlósai embertelenségére emlékezünk. Ártatlanul elhurcolt és megölt emberek százezreinek fájdalmas sorsa, tisztességben megőszült nagyszülők, gyermeküket féltő édesanyák, a világ dolgait még fel sem fogó gyermekek rettenetes halála játszódik le szemeink előtt, ha azokra az időkre gondolunk. A holokauszt tragédiája sajátosan magyar tragédia is, hiszen a holokauszt minden tízedik áldozata magyar származású volt. Polgárok, akiknek ez az ország volt az otthona. Akik itt születtek, itt tanultak meg beszélni édesanyjuktól, itt jártak iskolába, itt éltek a barátaik, akik sosem gondolták volna, hogy a saját hazájuk cserbenhagyja és elárulja őket. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a holokauszt, azaz a soá tragédiája nem történhetett volna meg, ha nem övezte volna a deportálásokat és a terror rémuralmát a csendes többség közönyös hallgatása, amely ellen csak a bátor kevesek mertek tenni.
Azért kell évről-évre megemlékeznünk a holokausztról, mert tartozunk ezzel mindazok emlékének, akik a vészkorszak áldozataivá lettek, és azért is, mert soha többé nem fordulhat elő, hogy akár ebben az országban, akár a világ más pontján az állami szintre emelt fékevesztett terror bárkit vallása, származása miatt megalázzon, meghurcoljon, elpusztítson. „Tanítsd meg fiadnak” – olvashatjuk az ősi időkből származó intést a Tórában. A zsidó emberek évezredek óta adják át hagyományaikat és a Mindenhatóval kötött szövetség eszméjét nemzedékről nemzedékre. A holokauszt tragédiáját sem szabad elfeledni, zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt felelőssége, hogy ennek a történelmi eseménynek az emlékezete megmaradjon, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg hasonló.” – mondta Chladek Tibor.
A Kispesti Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseletében emlékező Setét Jenő civil aktivista arról beszélt, hogy a holokauszt emberiség ellen elkövetett bűn, amelyet ordas eszme okozott. Kijelentette, hogy a közös emlékezetben minden áldozatnak helyet kell kapnia. Utalt rá ugyanakkor, hogy a cigány emberek halála alig vált a közös emlékezés részévé, s elmondta, hogy a roma holokauszt emlékművét minden évben meggyalázzák. Hangsúlyozta, hogy közös felelősségünk felemelni szavunkat az újraéledő nácizmus ellen.
Az emlékezés végén Vinczek György alpolgármester és Dr. Kiss Anna aljegyző helyezte el az önkormányzat koszorúját az emlékműnél. Az LMP nevében Gerháth Csaba önkormányzati képviselő koszorúzott. A megjelentek virágokkal, a talapzatra tett kövekkel és mécsesekkel emlékeztek az áldozatokra.
