Közös gondolkodás a helyi élelmiszerellátásról
A helyben termelt élelmiszerek fontosságáról, az önkormányzati törekvésekről, a közösségi kezdeményezésekről és lehetőségekről szervezett beszélgetést az Átalakuló Wekerle mozgalom a Városháza dísztermében pénteken.
Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló gazdasági, éghajlati és energiaellátási viszonyokra tekintettel számos európai város alkotott helyi élelmiszerstratégiákat. Kispesten is több önkormányzati és közösségi kezdeményezés indult az elmúlt években azért, hogy minél többen juthassanak jó minőségű, egészséges és friss élelmiszerekhez. Ezeket a – szociális és közösségfejlesztési célokat is szolgáló – törekvéseket és lehetőségeket mutatta be az Átalakuló Wekerle által szervezett, a Védegylet európai uniós projektje által támogatott program, amelynek a Városháza díszterme adott otthont pénteken. A „HEKK – Helyi Élelmiszer Kispesti Közösségeknek” című rendezvény szervezői közös gondolkodásra invitálták az önkormányzat és a civilszervezetek képviselőit, a kistermelőket és a témában érintett szakembereket.
Az önkormányzat nevében Kispest polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Gajda Péter utalt arra: száz évvel ezelőtt még teljesen természetes volt, hogy egy közösség, család – saját szükségleteinek megfelelően – helyben termesztett élelmiszereket fogyasztott, amelyeknek a minőségével tökéletesen tisztában volt. Hangsúlyozta, mennyire fontos az egészséges táplálkozás, hiszen „az vagy, amit megeszel”, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy jó minőségű élelmiszereket fogyasszunk.
Vinczek György alpolgármester a helyi élelmiszerellátás terén elért eredményeket és törekvéseket ismertette. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben – bölcsődékben, óvodákban és idősotthonokban –, valamint az iskolai tálalókonyhákban naponta összesen több mint ötezer adag ételt szolgálnak fel. A bölcsődék konyháiban készített ételekhez a kispesti vagy a wekerlei piacon vásárolják az alapanyagokat, a friss zöldséget és gyümölcsöt, és a közétkeztetési szolgáltatást végző cég is hazai alapanyagokból készít a visszajelzések alapján egyre jobb minőségű ételeket. Az alpolgármester sajnálatosnak nevezte, hogy több intézményben a munkaerőhiány miatt nem tudják üzemeltetni az egyébként jól felszerelt főzőkonyhát, így szállítani kell az ebédet. Vinczek György kiemelte az iskolai tankertek szemléletformáló szerepét, és a pozitív példák között említette az önkormányzat és a Városi Kertek Egyesület összefogásának eredményeként 2011-ben indult közösségi kertmozgalmat: a Kispesten működő négy városi kertben nem csupán az önellátást, a zöldség- és gyümölcstermesztést szolgálja, hanem közösségeket is összekovácsol a kertművelés. Az önkormányzat a rászoruló kispestiek étkezését is több formában támogatja: a Forrásházban működő népkonyhán naponta 60-100 adag meleg ételt osztanak ki a Baptista Szeretetszolgálat Országos Szociális Segítő Központjával kötött együttműködési megállapodás révén, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum pályázat útján elnyert lehetőségének köszönhetően pedig olyan napi élelmiszerekhez juthatnak hozzá a rászoruló kispesti családok, amelyek a nagy üzletláncok számára már feleslegessé váltak, de a minőségük kifogástalan. A Wekerlén működő kezdeményezések mellett a Kertvárosban és a lakótelepen is rendszeresen tartanak adománygyűjtő akciókat, a Nagyboldogasszony Karitász önkéntesei pedig hétvégenként 60-70 családnak szállítják ki a környékbeli éttermek által felajánlott ebédet – tette hozzá az alpolgármester.
Az Átalakuló Wekerle képviseletében Tracey Wheatley beszélt a civil közösség helyi élelmiszerekkel kapcsolatos törekvéseiről és az elmúlt években elért eredményeiről. „Az éghajlatváltozás a Föld lakosságának alapvető feltételeit – a vízhez való hozzájutást, az élelmiszertermelést és az emberek egészségét – fenyegeti. A kormányokra nem várhatunk, az egyén pedig egyedül nem elég erős hozzá, változtatásra csak a közösség képes. Nem önellátásra törekszünk, hiszen ez egy sűrűn lakott városrészben irreális lenne, hanem a kiegészítő, egészséges, friss élelmiszerhez való hozzájutást célozzuk meg” – foglalta össze az önszerveződő közösség fontosabb célkitűzéseit. A civil aktivista felhívta a figyelmet a konyhakert-kultúra újraélesztésére, az önkormányzat által is támogatott komposztálási programra, a helyi törzsvásárlói kártyarendszerre, a tavaszi magbörzére, az ingyenes paradicsompalánta-osztásra, valamint a Nyitott Kertek biodoboz-rendszerre, amely helyi termelésű, finom, egészséges és környezetbarát zöldségeket kínál elérhető áron. Tracey Wheatley beszélt arról is, hogy a wekerlei gazdaságfejlesztési projekt részeként, fővárosi pályázati támogatás segítségével újul meg a közeljövőben a wekerleiek által kedvelt, közösségi eseményeknek is helyet biztosító Gutenberg körúti kispiac.
Mandl-Szűcs Ildikó, a két éve működő Wekerlei Zöldség Kommandó egyik önkéntese elmondta, hogy célkitűzésüknek megfelelően minőségi és egészséges élelmiszerekkel tudják segíteni a rászoruló családokat. Rendszeresen gyűjtenek zöldség-gyümölcs adományokat a wekerlei piacon, ahol arra kérik a vásárlókat, hogy egy-egy termékből vegyenek kicsivel többet egy olyan család részére, amelynek most nem futja rá. A Zöldség Kommandót a piacon árusító több termelő is támogatja, gyakran adományoznak nekik a nap végén megmaradt, másnap már nem eladható, de még jó minőségű árujukból. Az önkéntesek a piac zárása után kerékpárral viszik ki a családoknak a teli ládákat. Szoros kapcsolatban állnak a támogatott családokkal, szükség esetén iskolai előmenetelükben is segítik a gyerekeket. A Wekerlei Zöldség Kommandó „Egy vasárnapi ebéd” című programjának ötlete egy lelkes adományozótól származik, aki a Zengő Kertből származó zöldségek mellett gondosan összeválogatott egyéb élelmiszercsomagokat is visz a kispiacra. A csomagok tartalmából finom vasárnapi ebédet tudnak főzni a nehéz körülmények között élő, több gyermeket nevelő családok. A Zöldség Kommandó csütörtök délutánonként 16 órától a wekerlei piacon várja a támogatókat és az önkéntes munkához csatlakozni vágyókat, akikre nagy szükség volna.
Osgyáni Erika ceglédi kistermelő lelkesen mesélt a kispiacon szerzett tapasztalatairól, ahol a vásárlók örömmel fogadják a saját termesztésű, vegyszer nélküli, jó rezgésű, energikus élelmiszereket. Véleménye szerint a minőségi magyar termék nem drága, mivel sokkal több tápértékkel és vitaminnal rendelkezik, mint a silány minőségű, olcsó termékek, amelyekből sokkal többet kell ahhoz elfogyasztani, hogy jóllakjunk, ez pedig sok esetben elhízáshoz és betegségekhez vezethet. Az egészségesen táplálkozó emberek kevesebbet költenek gyógyszerekre – húzta alá.
Kajner Péter, az ELTE TÁTK humánökológia szakának oktatója követendő nemzetközi és hazai példákkal illusztrálta az élelmiszerstratégiák jelentőségét. Előadásában globális problémára világított rá: bolygónk termőföldkészlete – a jelenlegi ütemben történő kihasználás mellett – akár már 2060-ra lenullázódhat, és az egyre szélsőségesebb éghajlatváltozásokra is fel kell készülni. A szakember utalt arra, hogy az elmúlt 40 évben drasztikusan csökkent a zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma és tápértéke, ezért sokan drága és nem feltétlenül egészséges táplálék-kiegészítőket vásárolnak.
Rövid szünetet követően Barát József, a Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tagjának – előzetesen videóra rögzített – előadását hallgathatták meg a résztvevők a városi piacokon kapható termelői élelmiszerekről, majd Szabó Tibor, a Zala Termálvölgye Egyesület munkatársa beszélt a helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségeiről a Zala Termálvölgye Egyesület térségében. Hegedűs Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztályának referense a kidolgozás alatt álló városi agrárstratégia fontosabb elemeit ismertette. A vidék és a város közötti „távolság” csökkentését és a városi agrártevékenység bátorítását célzó szakpolitikai program 18 városi kerttevékenység közül két területet kíván – szemléletformálással, természetbeni hozzájárulással és pályázatokkal – támogatni: a közösségi kertekre és az iskolakertekre fókuszál majd.
Az előadássorozat végén, kiscsoportos beszélgetések formájában a helyi élelmiszerellátás eddigi sikereit és problémás területeit értékelték a résztvevők, akik a további fejlesztésekre – a kínálat és a kereslet növelésére – vonatkozóan is számos javaslatot fogalmaztak meg. A programot Katlan Tóni éttermének szezonális, helyi élelmiszerekből előállított ínyencségeiből álló vacsora zárta.
Prusinszki István–Perlaki Zsuzsanna Éva
