Újra a nyárfák védelmében

A polgármesteri hivatal Zöldprogram Irodájához az április-májusi időszakban több panasz érkezik a „nyárfavatta” okozta kellemetlenségek miatt. Sokan allergiás-asztmatikus megbetegedést vélnek a vatta miatt, ezért kérik az adott körzetekben a nyárfák kivágását.

A kerületben lévő több ezer darabos nyárfaállomány védelme érdekében el kell oszlatni több félreértést, tévhitet. A nyárfa vattája sok más kellemetlenség mellett nem okoz, nem okozhat allergiás tüneteket! Mint közismert, az allergiás tüneteket egyes növények virágpora (pollenje) válthatja ki. Ezzel szemben a nyárfa vattája nem más, mint a különböző nyárfaváltozatok egyes egyedeinek repítő szőrökkel, vagyis a vattával ellátott magvai. A nyárfáknak csupán kisebb része, a nőivarú példányok vattáznak, ez az állomány kb. 10 – 15 százaléka.

Az a tévhit, hogy a nyárfa vattája, vagyis termése allergiás tüneteket válthat ki, azzal van összefüggésben, hogy a fák termésének érése, azaz a magok szórása a pázsitfűfélék virágzásával szokott egybeesni. Egyes fűfélék, például az angol perje, csomós ebír, stb. pollenje viszont valóban igen gyakran válthat ki allergiás tüneteket.

A nyárfákkal kapcsolatos állásfoglalásában az Országos Környezetegészségügyi Intézet és az Országos Aerobiológiai Hálózat is kifejezetten arra hívja fel az érintettek, így az önkormányzatok, intézmények, telektulajdonosok figyelmét, hogy önmagában a fa termése miatt ne vágjanak ki vagy vissza nyárfákat! Az egészségügyi és a kertészeti szempontok ebben az esetben teljesen egybeesnek a nyárfák környezet-, illetve mikroklíma javító szerepe miatt!

Természetesen ez a termés is sok problémát okozhat - mint ahogy sok más díszfa termése, levélzete is - esztétikai, köztisztasági vagy szellőztetési szempontból. Úgy gondoljuk azonban, hogy a termésszórás maximum egy hónapos időszakában a kellemetlenségeket bőven ellensúlyozza az, hogy egy kifejlett nagy lombozatú nyárfa mennyit javít közvetlen környezetén, például oxigéntermelő képességével.

A nyárfák kivágása esetén, hasonló lombfelülettel rendelkező fák kifejődéséhez még gyorsan növekedő fajok esetében is legalább 15-20 év kell. Ez a tény adja meg a több ezer darabos kispesti nyárfaállomány (köztük a vattázók) jelentőségét. Egy-egy kifejlett nyárfa, hasonlóan a többi fafajhoz 8-10 ember napi oxigénszükségletét is megtermelheti!

Érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy kifejlett, élő fát csupán annak „szemetelése” miatt (pl. termésszórás, virágzatuk hullása, lombhullás, stb.) nem szabad kivágni! Ha pl. az un. „szemetelő” sor- és parkfákat ki akarnánk vágatni, akkor a kispesti faállomány negyedelésével is lehetne számolni (kb. 10-15 000 fa), ami a környezet beláthatatlan mértékű romlásával járna együtt. Más kérdés az elöregedő-, és esetenként balesetveszélyes nyárfák kezelése. Ezeket, ha indokolt, a Zöldprogram Iroda a mindenkori költségvetési kereteken belül lecseréli, vagy visszavágatja.

Zöldprogram Iroda