Tájékoztató a wekerlei víz esetleges ólomtartalmáról

A wekerletelepi vízmérő-beszerelések kapcsán merült fel ismét a vezetékes víz minőségének kérdése. Aggodalomra az adhat okot, hogy Wekerletelepen több olyan ház található, ahol a belső vízvezeték-hálózatot még nem cserélték ki, ezért a régi ólomcsöveken keresztül jut el a víz a csapokhoz.

Segítségképpen a Fővárosi Vízművek honlapján és a tudatosvasarlo.hu honlapon található információk alapján az alábbi tájékoztatást tesszük közzé:

Az ólomról
A közbeszédben és sokszor sajnos a hírekben is téves információk és alaptalan rémhírek keringenek, így joggal merülhet fel fogyasztókban a kérdés: vajon tartalmaz-e ólmot az általuk fogyasztott ivóvíz? A Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvízben a 2013. december 25-én csökkentett határérték egytizedét sem éri el az ólomtartalom. (A Fővárosi Vízművek adatai)

Mi az ólom?
Az ólom ezüstös-szürkés színű, puha, képlékeny, nagy sűrűségű fém. 

Miért és kire veszélyes az ólom?
Az ólom toxikus elem, amely az emberi szervezetbe kerülve idegrendszeri és fejlődési zavarokat okozhat. A jelentős ólommennyiséggel való érintkezés különösen a magzatok és a kisgyermekek esetében veszélyeztetheti az egészséget. 

Hogyan fordul elő a természetben?
Az ólom elemi állapotában nem, csak ércként található meg a természetben. 

Hogyan kerülhet az ólom a közvetlen környezetünkbe, az ivóvízbe?
Az ólom az egyik legrégebben ismert fém, melyet már az ókori Egyiptomban is alkalmaztak agyagedények mázához. A XIX-XX. században már általános és elfogadott volt a használata, többek között evőeszközöket, edényeket, vízvezetékeket gyártottak belőle. Az ólom ilyen irányú felhasználását azonban az 1970-es évektől kezdve betiltották Európában. 
Az 1970-es évek előtt  épült lakások, házak esetében azonban előfordulhat, hogy az ingatlan belső vízhálózata mind a mai napig a pár évtizeddel ezelőtt még elfogadott ólomvezetékekből áll. Az egyes ingatlanok belső hálózata részben vagy egészben ólomvezetékekből állhat, amelyekből ólom oldódhat az ivóvízbe.  

Milyen előírások határozzák meg a vízben található ólom határértékét?
Az Európai Unió által meghatározott ivóvíz-minőségi előírások betartása a tagországok felelőssége. Az 1998-ban kiadott Ivóvíz-direktíva (Drinking Water Directive) a megengedett ólomkoncentráció fokozatos csökkentését írja elő: az eredetileg megengedett 50 μg/l értéket öt éven belül 25 μg/l-re, további tíz év alatt 10 μg/l-re kellett csökkenteni. Az ehhez szükséges költségeket Nagy-Britanniában 21 milliárd dollárra, az Európai Unió országaiban összesen mintegy 100 milliárd dollárra becsülték. 
Az új, 25 μg/l-ről 10 μg/l-re csökkentett határérték az Európai Tanács 98/83/EK irányelve és a 201/2001-es (X. 25.) Korm. rendelet alapján 2013. december 25-én lépett hatályba. 

Jelenleg hazánkban mekkora a víz ólomtartalmára vonatkozó határérték?
A 201/2001-es (X. 25.) Korm. rendelet értelmében 2013. december 25-től az ólom ivóvízben megengedett határértéke Magyarországon is 10 μg/l. 

Hogyan lehet ellenőrizni, hogy van-e ólomvezeték az ingatlan belső vízhálózatán?
A festetlen ólomcsövek matt szürke színűek és általában lekerekített, kiszélesített peremmel kapcsolódnak más csövekhez. Anyaguk puha, karcolás esetén fényes, ezüstszínű fémfelület válik láthatóvá. Ha a csövet fém tárggyal megkopogtatjuk, az ólomcső tompa hangot ad, míg a vörösréz vagy vascső esetében élesebb, csengő hangot hallhat. 
Főmérővel rendelkező fogyasztók (ez főképp családi házak esetén jellemző) a vízóraakna fedelét felnyitva tudják megvizsgálni a belső hálózatról a főmérőre csatlakozó vezetéket. Mellékmérővel rendelkező fogyasztók vagy azok, akik vízmérő nélkül, a közös költség részeként, általányban fizetik vízdíjukat, a lakásnak azokon a pontjain ellenőrizhetik a vezetékek anyagát, ahol azok a falon kívül futnak (például a konyhai vagy fürdőszobai csapok alatt). 
Tudni kell azonban hogy a fenti módszerek csak irányadóak, az alaposabb vizsgálat érdekében mindenképpen célszerű szakember segítségét kérni!

Mi a teendő, ha valaki ólomvezetéket talál belső vízhálózatán?
Nem feltétlenül jelent közvetlen veszélyt, ha valaki a belső hálózatának valamely pontján ólomvezetéket talál. A fővárosi, közepesen kemény vízben lévő ásványi anyagok – különösen a magnézium és a kalcium – a belső ivóvízhálózatokban esetlegesen előforduló ólomvezetékekben vízkő formájában lerakódnak, amely csökkenti az ólom ivóvízbe oldódásának esélyét. Csak erre azonban semmiképpen sem szabad alapozni, a régebbi, sőt az újabb lakások és házak belső vízhálózatát is mindenképp érdemes megvizsgálni, szükség esetén felújítani. 

Hogyan lehet csökkenteni a kockázatot?
Elsődleges az elavult, leginkább jellemzően a jó 30 évvel ezelőtti, ólomból készült vízvezetékek cseréje. Amennyiben ez nem megoldható, így például ha lakásunkban ugyan mindent kicserélünk, de a társasház vízvezeték-rendszere elavult, néhány módszer segíthet az ólomtartalom kiszűrésében. A WHO tanulmánya alapján több kormányzat, így az amerikai egészségügyi tárca is az alábbi ajánlásokat teszi:
Használat előtt folyassuk ki a vizet. Legalább reggel, az első használat előtt alaposan folyassuk át a vizet a vezetékeken, ezzel kimoshatjuk a vezetékből beoldódott ólmot. Ivás előtt mindenképpen érdemes pár másodpercig kiengedni a vizet a csapból.
Főzéshez, iváshoz mindenképpen a hidegvíz-csapból nyerjünk vizet. Az ólom ugyanis jobban feloldódik a meleg vízben, így azokban a csövekben nagyobb mértékben megtalálható. Használhatunk szűrőt a csapon, tisztíthatjuk a vizet külön tisztító-, szűrőberendezéssel.
Ügyeljünk a csövek épségére. Minden lerakódást, hibás elemet mielőbb javítsunk ki, távolítsuk el az elkopott rétegeket, a lehulló ólomfelületet.
Mindezek mellett persze nem árt leellenőrizni a vízminőséget, amit a Vízművek szakemberei laboratóriumaikban el tudnak végezni.

Hová fordulhat, akinek további kérdései vannak?
Ha valakit aggaszt az általa használt víz minősége, esetleg további kérdése lenne a szolgáltatott víz minőségéről, a Fővárosi Vízművek munkatársai készséggel nyújtanak további tájékoztatást a Vízvonal 06 40 247 247-es telefonszámán vagy a vizvonal@vizmuvek.hu e-mail címen.
Aki a Vízművek Laboratóriumával szeretné a saját ivóvízhálózatát megvizsgáltatni, az az alábbi elérhetőségeken teheti ezt meg:
Fővárosi Vízművek Laboratórium
Cím: 1044 Budapest, Váci út 102/V.
Telefon: 06-1 435 3909 (hétfő - csütörtök 7.30-16.00 és péntek 7.30-15.00),
Fax: 06-1 435 3949,
E-mail: vizelemzes@vizmuvek.hu  

Kispest Önkormányzata