HÍREK  2021. augusztus 31.      1,072
Figyelem: a cikk archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Klímatudatos élet a munkahelyen és a hétköznapokban

Immár második alkalommal tartottak workshopot, korábban a pandémia miatt online, a Kispesti Polgármesteri Hivatal szakembereinek, irodavezetőinek, érdeklődő munkatársainak. Ezt is a KEHOP 1.2.1-18-2018-00009 azonosítószámú, „Klímatudatossági programok Kispesten” című projekt keretén belül, de most a „klímatudatosságról”, azaz, arról, mit tehetünk egyéni, területi, hivatali szinteken a klímavédelemért.

Klímatudatos élet a munkahelyen és a hétköznapokban
A képre kattintva galéria nyílik. (6 kép)

Ez alkalommal Magyar László, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ elismert témafelelőse arra hívta fel az önkormányzati dolgozók figyelmét, hogy nincs már mire várni, és senki se érezze úgy, hogy túl kicsi ahhoz, hogy befolyásolni tudja a természeti folyamatokat, mert bizony „sok kicsi sokra megy” – hangsúlyozta.

A szakértő előadásában részletesen kitért arra, hogy 100 éves rekordok dőltek meg az elmúlt években Magyarországon is, akár ha az átlaghőmérsékletet, akár a csapadékmennyiséget vizsgáljuk.  A tendencia egyértelmű: egy fokos hőmérsékletemelkedést mértek, és ha ezt nem fékezzük meg, 6-8 fokos emelkedésre számíthatunk az elkövetkező száz évben, ami viszont már a civilizáció létezését is veszélyezteti. Túl gyors a változás üteme, és egyre gyorsuló, amire nem vagyunk felkészülve.  Várható például, hogy Európa északi részei csapadékosabbá válnak, míg a déli részeken csapadékhiány lesz. Példaként Spanyolországot említette, ahol elsivatagosodásra számítanak a szakemberek. Mi pedig a csapadékeloszlás teljes megváltozására, ingadozására, olykor szélsőségességére számíthatunk, ami viszont alaposan befolyásolhatja majd a növénytermesztést és az ivóvízellátást. Várhatóan egyre szárazabb és vízhiányosabb tavaszra és nyarakra, enyhébb telekre, de csapadékosabb őszre készülhetünk.

Magyar László azonban kiemelte: bár a kilátások nem kedvezőek, de ez nem jelentheti azt, hogy nincs mit tenni, ölbe tett kézzel kell várni a világvégét. Minden szinten, az egyéneknek, a közösségeknek, a településeknek, városoknak, az országoknak komoly feladatai vannak a klímavédelemben, amelyre készülnek is tervek, stratégiák különböző szinteken.

Sajnos ezek végrehajtásában sok-sok lemaradás van. Az EU és valamennyi tagállama aláírta és megerősítette a Párizsi Megállapodást, és határozottan elkötelezett annak végrehajtása mellett. Ezen elkötelezettségükkel összhangban az uniós országok megállapodtak abban, hogy az EU-t olyan pályára állítják, amely lehetővé teszi, hogy 2050-re az EU az első klímasemleges gazdasággá és társadalommá váljon. A megállapodásban előírtaknak megfelelően az EU 2020 vége előtt benyújtotta hosszú távú kibocsátás-csökkentési stratégiáját és aktualizált éghajlat-politikai terveit, és vállalta, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az uniós kibocsátásokat.

A párizsi megállapodásban minden ország maga határozza meg saját hozzájárulást annak érdekében, hogy enyhítse a globális felmelegedést.

A 2020 szeptemberében elfogadott Kispesti Klímastratégiában megfogalmazottak szerint Kispest Önkormányzata számára fontos a klímaváltozás elleni fellépés, amit jól példáz a 2018-ban kidolgozott Fenntartható Energia-és Klíma Akcióterv (SECAP). Ennek alapján Kispest már elkötelezte magát a 40 százalékos emisszió(levegőterhelés)-csökkentés mellett. A jelenlegi klímastratégia célja ehhez kapcsolódóan egyrészt segíteni a 2030-ra vizionált 40 százalékos emisszió-csökkenést (2006-hoz képest), másrészt, távlatibb célok kitűzése és releváns intézkedések megvalósításának elősegítése 2050-ig.

Bár mindenhol késlekedés tapasztalható, hiszen állami szinten nem sok minden történt a klímastratégia végrehajtásában, mikró szinteken sokkal aktívabbak már az emberek. A városi, területi önkormányzatok tekintettel lehetnek, tudatosabban odafigyelhetnek a klímavédelemre az épület- és közlekedésfejlesztéseknél, az intézményi nyílászárócseréknél, a világítás- és fűtéskorszerűsítéseknél, a hőszigeteléseknél, a nagy áramfogyasztású munkaeszközök cseréjénél, az ivóvízhálózatok felújításánál, az erdő- és napelem-telepítésnél, a közbeszerzéseknél, de akár készíthetnek hőségtervet is, de nagyobb figyelmet fordíthatnak a különféle területeken dolgozók klímatudatos képzésére is.

De hogy mit tehetnek például az önkormányzatoknál dolgozók a hétköznapokban, amire akár figyelmeztethetik munkatársaikat is, arra Magyar László előadásában hallhattunk jó példákat, amelyek már túlmutatnak a munkahelyeken, a civil életben is hasznosak lehetnek, és ami a legfontosabb, ezek bizony már nem kerülnek külön pénzbe, nem igényelnek anyagi forrásokat, „csak” egy kis odafigyelést.  A fűtés-hűtés megfelelő szabályozása, a szellőztetés fontossága, a felesleges villanyáram-fogyasztás korlátozása, a nem használt elektromos eszközök kikapcsolása, az alternatív közlekedési eszközök, elsősorban a kerékpár, igénybevétele, a repülővel való utazás kerülése, kevesebb húsfogyasztás, látszólag apróságok, de komolyan befolyásolják a klímavédelmet.  

Az előadást interaktív foglalkozás zárta, amelyen közös ötleteléssel, véleményekkel, feladatokkal segítették a klímatudatos gondolkodást, a szemléletformálást. 

kehop