Ketyeg a klímabomba!
Klímahelyzet – klímapolitikák címmel hallgathatták meg a Szenior Akadémia idei második előadását az érdeklődők a Városháza dísztermében. Az előadó, Vasali Zoltán klímaszakértő, politológus arról beszélt, hogy a vírusjárvány miatt a klímakérdések az utóbbi időben erősen háttérbe szorultak a közbeszédben, holott sajnos ezen a területen is több időzített bomba ketyeg folyamatosan.
A klímapolitika akár csak 5-10 évvel ezelőtt sem volt még a hétköznapi gondolkodás középpontjában, mára azonban a „nagy politikát” is befolyásoló tényező lett. Jól nyomon követhető ez a német választásokon is. A fiatalabb generáció fél a klímaváltozás következményeitől, ami egyes kutatások szerint komoly szorongásokat, pszichés problémákat is okoz a korosztálynál, amire a média még „rá is tesz még egy lapáttal” – hangzott el a KEHOP 1.2.1-18-2018-00009 „Klímatudatossági programok Kispesten” című projekt keretén belül megtartott előadáson. Vasali Zoltán szerint mostanra a kormányok eljutottak odáig, hogy a klímapolitikát nem csupán egy általános problémának tekintik, hanem konkrét vállalásokat is tesznek, tennivalókat fogalmaznak meg a különböző célok, elsősorban a 1,5-2 fok alatti melegedés elérésért, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért.
A magyar társadalom hozzáállása is nagyot változott az elmúlt években a klímapolitikához. Ezt mutatja az a hat évenként ismételt kutatás is, amelyben, míg 2016-ban a vízminőség, a természetvédelem kérdése volt az egyik legfontosabb, addig ma már a klímaváltozás érzékelhető hatásai, az átlaghőmérséklet-emelkedés, a nagy mennyiségű és szélsőséges csapadékmennyiség, a nagyvárosokban jelentkező „hőszigethatás” jelenti a legnagyobb kihívást.
A klímastratégiával összefüggésben Vasali Zoltán beszélt a különböző országok energiastratégiájáról, az erre épülő bonyolult piacokról, az országok által felhasznált, megvásárolt szén-dioxid-kvótákról. Magyarország arra számít, hogy az épülő Paks2 megépülése komoly változást hoz majd, ám kérdéses, hogy a ma még ligniterőműként működő Mártai Erőmű átalakítható-e biomassza-erőművé, hiszen csaknem háromezer ember munkahelyét veszélyeztetnék az erőmű kivonásával.
Nehézséget okoz az is, hogy Magyarországon nem preferált a szélenergia, így nem épülnek szélerőművek, a kormány jelenleg a napenergiát „erőlteti”, a közlekedésben pedig szinte megfizethetetlenek az elektromos és a hibrid járművek.
Ezenkívül a társadalom egy része még nem készült fel olyan környezetvédelmi intézkedésekre, mint például a belvárosi forgalomcsillapítás, vagy a dugódíj bevezetése, ami ma még szinte lehetetlen. De rosszul állunk bizony a lakossági víz-, gáz-, villamosenergia-fogyasztásban is, hiszen tíz éve a „rezsicsökkentés” idejét éljük, semmi sem ösztönöz a visszafogottabb fogyasztásra.
Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a 2020 szeptemberében elfogadott Kispesti Klímastratégiában megfogalmazottak szerint az önkormányzat számára fontos a klímaváltozás elleni fellépés, és érdemes belelapozni, milyen célokat tűzött ki maga elé az önkormányzat 2030-ra, másrészt milyen távlatibb célok, releváns intézkedések megvalósítását segíti elő 2050-ig.
