Cél: ne termeljünk hulladékot!
Óvodapedagógusok és általános iskolai tanítók részvételével folytatódott a KEHOP-5.4.1-16-2016-00201, az Energiatudatos szemléletformálás a XIX. kerületben projekt továbbképző programja a Városházán. A Magyar Környezeti és Nevelési Egyesület két szakértője, Bátyi-Földesi Dóra és Szűcs Boglárka tartott kötetlen hangvételű, interaktív foglalkozást környezeti felelősségünkről. A központi téma most is a fenntarthatóság, környezetvédelem és energiahatékonyság volt, de remek ötleteket és hasznos segédanyagokat kaptak a résztvevők mindennapi munkájukhoz.
A házigazda önkormányzat nevében Varga Attila alpolgármester a témáról való közös gondolkodás fontosságáról és arról beszélt, hogyan kellene változtatni saját szokásainkon is, hogy minél kisebb legyen az az ökológia lábnyom, amelyet magunk után hagyunk.
A program elején egy rövidfilm megtekintése után Szűcs Boglárka elmondta, hogy a környezeti problémákat csak komplex egészként lehet és kell kezelni, amire a jelenlegi iskolarendszer, a felsőoktatás is, nincs felkészülve, ezért úgy kerülünk ki az iskolapadból, hogy nem látjuk át ennek összetettségét. A környezetvédelemről, a klímaválságról elsőre mindenkinek cselekvési lehetőségként a szelektív hulladékgyűjtés jut az eszébe, pedig az igazi szemléletváltás a fölösleges csomagolóanyagok, eleve a hulladékgyártás mellőzésével kezdődik.
Szűcs Boglárka beszélt arról is, hogy már kisgyermekkorban beszélni kell arról, hogy mi a különbség az újrahasználhatóság, az újrahasznosítás és a dolgok más funkcióban való használata között. Remek gyakorlati példákkal lehet ezt szemléltetni a gyerekeknél is – mondta. A szakember alapvetőnek tartotta, hogy ne pusztán csak számokkal, információkkal traktáljuk a gyerekeket, hanem igyekezzünk a gondolkodásmódjukat, környezeti látásmódjukat szélesíteni, és megértetni velük, hogy az önkorlátozás, bizonyos kényelmesnek tűnő dolgokról való lemondás az alapja a környezetvédelemnek. Beszélt még az úgynevezett „ökológiai túllövésről”, amely az egy naptári napra eső erőforrások túlzott napi felhasználását mutatja, ami a jövőtől veszi el az energiaforrásokat. Példaként említette, hogy míg a 90-es években a túlfogyasztást karácsony tájékán értük el, ma már nyáron túlfogyasztásban vagyunk.
Bátyi-Földesi Dóra gyakorlati példákkal, használható praktikákkal segítette a közös gondolkodást, és arról beszélt, hogy mi mindent lehet csinálni óvodai és iskolai környezetben, ami érdekli a gyerekeket. A résztvevők figyelmébe ajánlotta március 10-ét, amely 2018 óta a Beporzók napja, amely felhívja a figyelmet a rovarvilág és a beporzást végző rovarok pusztulására. Bár sokan tartanak az esetleges veszélyektől, de ennek ellenére érdemes „rovarbarát kerteket” létrehozni az intézmények udvarán. Különösen fontos a fák jelentőségének hangsúlyozása, kiváltképpen a városi környezetben, ahol úgynevezett „hősziget” alakul ki az aszfalton, ezért egy-egy jó helyre ültetett nagy fa akár 10-12 fokkal is hűtheti a környezetet a rekkenő hőségben – tette hozzá.
