A bölcsődei nevelésről tartottak konferenciát
Szakmai konferencián beszélték meg a jelenleg is tartó Kelet-európai kisgyermekkori nevelés reformja Kispest – Magyarország című dán projekt eddigi tapasztalatait a program résztvevői a szülőkkel, bölcsődei kisgyermeknevelőkkel a KMO-ban tegnap délután.
Kispest Önkormányzata, a Polgármesteri Hivatal és a dániai VIA University College nevében szervezett konferenciára a nemzetközi projekt dán szakemberei, menedzserei, Johanne Hampel, Jan Jaap Rothuizen és Claus Beyer Iversen is eljöttek.
A dániai VIA University College 2019 nyarán kereste fel Kispestet, hogy mintaprojektet szeretnének indítani Magyarországon azzal a céllal, hogy az általuk más európai országokban – Lengyelországban, Romániában – bevezetett programot Magyarországon is bemutassák, megvalósítsák. A projekt elsődleges célja, a gondozók kompetenciáinak, készségeinek és tudásának fejlesztése a gyermekek életminőségének javítása és fejlődésük elősegítése érdekében.
Gajda Péter polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy mennyire fontos a nemzetközi kitekintés és tapasztalat a kerület életében, hiszen jó néhány fejlesztés valósulhatott már meg Kispesten is egy-egy külföldön látott, majd „hazahozott” ötlet nyomán. Példaként a központi játszótéren lévő „ElektroFit-sarkot” említette, ahol a sporteszközöket használok mobil készülékeiken akár „haza is vihetik” a megtermelt áramot, valamint a vizes játszóteret, hiszen mindkettőt, az elsőt angol, a másodikat pedig osztrák ötlet alapján, némi „honosítás” után alakították ki.
Ez a dán bölcsődei program is számtalan lehetőséget tartogat még számunkra, hiszen a dán liberálisabb, szabad nevelési elveket követő gyakorlatból sok minden átültethető a hazai, kicsit „féltve nevelő” hétköznapjainkba – tette hozzá a polgármester.
Aszódi-Sikter Éva, a Kispesti Egyesített Bölcsődék vezetője büszkén mesélt arról, hogy a dánok sok intézményből választották ki a kispesti Csillagfény bölcsődét projektjük helyszínéül, és az eddigi tapasztalatok szerint nem csalódtak sem az itt dolgozókban, sem pedig az önkormányzat támogató figyelmében. És bár a járvány csaknem másfél éves csúszást hozott, a program most már ismét zavartalanul folyik. Igaz, hogy a dán és a magyar bölcsődei gyakorlatban számtalan hasonlóság is felfedezhető, ám az eltérő társadalmi környezethez, a betartandó törvényi szabályokhoz és az intézménnyel szembeni szülői elvárásokhoz kell igazítani egy-egy dán pedagógiai elem, módszer átemelését. A dán szakemberek, látva a különbségeket, mindig arra hívták fel a kisgyermeknevelők figyelmét, hogy „csak lépésről lépésre lehet haladni”, egy-egy elemet ki kell próbálni, és ha bevált, csak akkor szabad tovább lépni – hangsúlyozta.
Aszódi-Sikter Éva beszélt arról is, hogy a bölcsődei dolgozók rendkívül nyitottak a dán gyakorlatban alkalmazott számukra újdonságnak számító gyakorlati megvalósítások iránt, és motiváltak a megvalósításban, gondolkodnak, javasolnak, teameket alakítanak, igazi közösséggé formálódnak, ami meglátszik szakmai munkájuk színvonalában is. Ki lehet mondani, hogy a program várakozáson felül működik – emelte ki.
Claus Beyer Iversen, a VIA University College nemzetközi projektmenedzsere röviden bemutatta a kezdeményezést, és többször hangsúlyozta, rendkívül örülnek annak, hogy „megtalálták” Kispestet és a Csillagfény bölcsődét, az itt dolgozókat, valamint a támogató önkormányzatot. Ez egy, a társadalom számára fontos és hasznos, hosszú távon megtérülő szakmai befektetés, amelynek legfontosabb tagjai a bölcsődei dolgozók. Itt a gyerekek és a felnőttek is egy közösség tagjai, önálló személyiségek, a gyerekek sem „üres dobozok”, amelyeket valaki megtölt majd. A legfontosabb elemek egyike a játszótér és a szabadtér, ahol a gyerekek életének nagy része zajlik, hiszen ha esik, ha fúj, kint vannak a levegőn, a természetben akár alszanak, akár játszanak, akár ismerkednek a világgal – mondta.
A dán szakmai csoport tagja, Jan Jaap Rothuizen kutató arról a „félúton” való találkozás lehetőségéről beszélt, amely ebben a programban rejlik, hiszen ők Magyarországra nem azért jöttek, hogy megmondják, mi a legjobb módszer a bölcsődei nevelésben, hanem, hogy megmutassanak egy másik utat, lehetőséget a magyar szakembereknek. A dán kutató elismeréssel adózott a magyar gyermekorvos, szakember Pikler Emmi előtt, aki új korszakot nyitott a csecsemőgondozásban, a bölcsődei ellátásban, és akinek módszerei, nevelési elvei példaértékűek mindenki számára,. A gyerek fejlődését saját tempójának megfelelően kell segíteni, és ezt maximálisan tiszteletben kell tartani, és a nevelés a mindennapi életben, természetes körülmények között történik.
Brinza Istvánné, aki még az Egyesített Bölcsődék vezetőjeként vett részt a dán program indulásában, a programban résztvevő kisgyermeknevelők első dániai szakmai útjáról tartott rövid beszámolót, amelyben elmondta, a kint látottak és hallottak alapján kijelenthető, hogy mi bizony egy kicsit túlféltjük a gyerekeket, míg a dánok hagyják, hogy a kicsik mindent kipróbáljanak, mindenre felmásszanak, minden eszköz, helyszín a gyerekek fejlődését szolgálja. A gyerekek és a kisgyermeknevelők, valamint a szülői ház kapcsolatát a bizalom, a szabadság, a párbeszéd jellemzi.
A konferencia színfoltjaként, és egyben zárásaként Gróh Ilona zenepedagógus, a Ringató-módszer kidolgozója és Gáll Viktória Emese, meseíró, népzenész mutattak be részleteket Az ének szépsége, a játék öröme – Zenei nevelés a bölcsődében Kodály Zoltán tanítása nyomán zenés foglalkozásukból. A zenepedagógus szerint 50 éve nem sok ahhoz hasonló zenei nevelési módszer van Európában, mint a Forrai Katalin nevével fémjelzett, amely ölelési játékokra, népdalokra, mondókákra, más népek dalaira, a közös éneklésre alapul. Három éves kor alatt nincs énektanítás, de van zenei élmény, örömszerzés, és a kisgyerek figyelmének felkeltése a zenei hangok iránt – hangsúlyozta.
