HÍREK  2023. november 16.      407
Figyelem: a cikk archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Őrangyalképző gyerekeknek

A nyolc éve működő Legelsősegély Alapítvány munkatársai kétnapos ingyenes képzést tartanak újraélesztésből a Kós iskola 150 felsős diákjának.

Őrangyalképző gyerekeknek
A képre kattintva galéria nyílik. (7 kép)

A képzés végén a gyerekek tanúsítványt is kapnak arról, hogy már megtették az első lépéseket ahhoz, hogy ne féljenek segíteni, ha bajba jutott embert találnak. Volt, akinek nem volt kedve, volt, aki bátortalan volt, de mindenki becsülettel végigcsinálta azt a 2 órás alapképzést, amelynek első részében egy érzékenyítő programon, majd a második felében gyakorlati foglalkozáson vehettek részt a gyerekek – tudtuk meg Andó Ilonától az alapítvány kuratóriumának elnökétől, foglalkozásvezetőtől.

Míg a nyugati országokban, például Norvégiában száz 10 évnél idősebb emberből szinte mindenki tud segíteni, ha valakinek hirtelen megáll szíve az utcán, munkahelyen vagy az otthonában, míg Magyarországon ez a szám sajnos nem éri el a tízet – mesélte a gyerekeknek Haász Gábor, a Legelsősegély Alapítvány alapítója, aki Andó Ilonával nap mint nap azon dolgozik, hogy ez a szám minél hamarabb sokkal magasabb legyen. Ezért találták ki Őrangyalképző programjukat, amellyel járják az országot, és gyakorlatban mutatják be, majd próbáltatják ki a gyerekekkel az újraélesztést.

Ennek a rossz adatnak többféle oka is van. A magyar mentalitásban elsőként a félelem, a bizonytalanság és az aggódás lesz az első reakció, ha segítséget kéne nyújtani másoknak. Sokan attól félnek, hogy „elrontanak” valamit, vagy mit szólnak mások, ha nem tökéletesen csináljuk a segítségnyújtást. Ahhoz, hogy ezeket le tudjuk győzni, tudás kell, mert azzal szinte természetessé válik majd a segítségnyújtás is. Remélhetőleg ennek a munkának is köszönhetően hamarosan felnő az a generáció, amelynek már nem okoz szorongást, ha bajban lévőt, sérült embert lát – mondta el bevezetőjében Andó Ilona.

Az érzékenyítő foglalkozáson megbeszélték azt is, hogy a segítségnyújtónak nem újraélesztenie kell, mert az orvos, szakember feladata, hanem észnél lenni, „átvenni a szív szerepét”, és aktívan kihasználni azt a négy percet, míg a szakszerű segítség megérkezik. Ez bizony fáradtságos, fizikailag és lelkileg is megterhelő feladat – összegezték a gyerekek, majd sorra meséltek családi eseteket a témában. De gyakorolták a helyes segítségkérés legfőbb ismérveit is, meg azt, hogy milyen információkat kell megadni a mentőközpontban ülőknek. 

Több kispesti iskolát is megkerestek az alapítványtól, de egyelőre csak a Kós iskolában tartottak foglalkozást. Ennek talán az is az oka, hogy más szervezetek is foglalkoznak ezzel, de mi most éltünk ezzel a lehetőséggel annak ellenére, hogy akár osztályfőnöki órán, akár tantárgyi órákon van lehetőség beszélni ezekről. A kisgyerekeknek is szüksége van erre a tudásra, hiszen előfordult már az iskolában is, hogy segíteni kellett. Tapasztalataink szerint a gyerekek első reakciója természetes módon a rémület, de a tudás és a gyakorlat birtokában ez csökkenthető – mondta az intézmény vezetője, Zuborné Sallai Márta.