Második alkalommal rendez kétnapos szakmai konferenciát a Kispesti Egyesített Óvodák (KEÓ) a KMO Művelődési Központ és Könyvtárban. Mindkét napon Reményi Tamás gyógypedagógus, Halász Erika óvodapedagógus és Pál Ferenc (Feri atya) előadásai szerepeltek a programban.
A nyitónapon, hétfőn, a Mézeskalács tagóvoda óvódásainak közös színpadi játéka után Szegediné Török Tünde, a KEÓ igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Idén nemcsak az óvodapedagógusokat, hanem bölcsődei kisgyermeknevelőket és általános iskolai pedagógusokat is hívtunk a konferenciára, hiszen azt gondoljuk, hogy közös a feladatunk a nevelésben, együtt kell dolgoznunk a kispesti gyerekekért és a családokért. Az intézmények egyesítése óta sokkal több volt a közös programunk, ahol lehetőség nyílt a személyes találkozásra, a tapasztalatcserére, a beszélgetésre. Ilyen ez a mai alkalom is. Ennek köszönhető, hogy büszkék lehetünk a KEÓ bázisintézményére, az ott folyó tehetséggondozásra és a mesterminősítést kapott pedagógusainkra – emelte ki Szegediné Török Tünde.
Nem szakmabeliként is izgalmasnak ígérkezik a konferencia. Fenntartóként sajnos nincsenek jó hírek, hiszen az önkormányzat 22 milliárdos költségvetését mintegy 2,6 milliárdos szolidaritási adó sújtja, ami 500 millió forinttal több tavalyinál. Ez azt jelenti, hogy kötelező és önként vállalt feladatainkon kívül nem nagyon lesz lehetősége az önkormányzatnak a további fejlesztésekre, a kerületi pótlékok emelésére – mondta Gajda Péter polgármester, aki ígéretet tett arra, hogy a költségvetési megszorítás ellenére az intézmények munkáját továbbra is úgy támogatja majd, hogy a megszokott színvonalon tudjanak teljesíteni. A rohanó világban a hétköznapokban is egyre több gonddal szembesülnek az óvodapedagógusok, hiszen nem csak a gyerekek, de a szülők, a családok körülményei is megváltoztak – összegezte a polgármester.
Ehhez az utolsó polgármesteri gondolatsorhoz is kapcsolódott Reményi Tamás gyógypedagógus, pszichopedagógus, egyetemi oktató előadása, amely a Méhzümmögés és dühroham, a viselkedészavarok eredményes kezelése címet kapta. „Sokkal jobb rossz gyereknek lenni, mint buta gyereknek” – ezzel a saját bevallása szerint sem túl szakmai mondattal kezdte előadását Reményi Tamás. Ha a gyerek nem tudja azt megcsinálni, amit mi szeretnénk tőle kérni, akkor keres magának valami olyan cselekvési lehetőséget, amelyben ügyes. Így lesz valakiből az osztály, a csoport „bohóca”, ami már egy jelzés a pedagógusnak. Ez nagy kihívás, mert kérdés, hogy megvannak-e a megfelelő technikák a különféle helyzetekre. A szakember beszélt arról is, hogy milyen fontos szerepe van a gyerekek idegrendszeri fejlődésében a mozgásnak, és több viselkedési zavar ennek hiányára is visszavezethető. Előadása során gyakorlati példákkal mutatta be a sikerélmény és a pozitív visszajelzés motivációs erejét a viselkedési zavarok egyes eseteiben. Reményi Tamás felhívta a résztvevők figyelmét a tapintás és az érintés, valamint az aktív sport és a zenélés, a művészetek fontosságára a viselkedészavarok kezelésében is.
A Tarka-Barka óvoda óvodapedagógusa, Halász Erika a Svédországban élő és publikáló Antal-Lundström Ilona zenepedagógia professzor „Látható hangok” elnevezésű pedagógiai programról tartott előadást, majd gyakorlatban mutatta be annak lényegét. A jelenlévőkkel közös játék során alkották meg dobogással, csettintésekkel a nyári zápor hangjait.
Ebéd után a Prima Primissima-díjas római katolikus pap, mentálhigiénés szakember, Pál Ferenc atya tartott a Hogyan őrizzük meg az életkedvünket? – a kiégés elkerülése témában előadást. Színes történetekkel, szemléletes példákkal tükröt tartott hallgatósága elé és mutatott rá arra, hogy „kisebb, nagyobb mértékben kiégettek vagyunk” mindannyian. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az állapotot a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz okozza. A kiégésre három tényező jellemző: a kimerültség érzete, a fokozott mentális távolságtartás a munkától, illetve a csökkent szakmai hatékonyság. De ez a kiégés az élet más területein is megjelenik. Nemcsak munkavállalóként, hanem anyaként, unokaként, feleségként és még számtalan szerepünkben kiéghetünk – hangsúlyozta. Szerinte tanuljunk meg „stopgombot” nyomni, adjuk meg magunknak azokat a napi, heti, havi, éves minimumokat, amelyek hosszú távon biztosíthatják majd az egyensúlyt. Saját szükségleteinkről nem szabad soha sem lemondani, azokat elhanyagolni. Néhány fontos dolgot abba kell tudni hagyni azért, hogy a lényeg megmaradhasson – sorolta a legfontosabbakat előadásában.
