Immár 27. alkalommal szervezte meg évtizedek óta hagyományos Mondj nemet! elnevezésű konferenciáját a KMO Művelődési Központ és Könyvtár. Az idei téma a 2010 és 2025 között született gyermekek, az úgynevezett alfa generáció képviselőinek viselkedése és problémái, mert ők azok, akik már beleszülettek az okos technológia korába és olyan digitális világban nőnek fel, amely meghatározza mindennapjaikat, szociális együttélésüket, testi-lelki fejlődésüket.
A konferenciával kapcsolatban a program főszervezője és moderátora Szűcsné Gajárszky Vera elmondta, hogy idén 175-en regisztráltak előzetesen a szakmai találkozóra nemcsak Budapestről, hanem az ország és a régió más részeiből. Most is igyekeztünk olyan témát találni, ami aktuális és biztosan érdekli a pedagógusokat, a védőnőket, szociális munkásokat és mindazokat, akik gyerekekkel, fiatalokkal foglalkoznak. Ezért is esett a választás az alfa generációra, hiszen ezek a gyerekek már egy teljesen digitalizált világban, közösségi médiában nőttek fel azóta, mióta elindult a Mondj nemet! program. Igyekeztünk olyan elismert szakembereket meghívni, akik ebben a témában valóban érdemi válaszokat tudnak adni a felmerülő kérdésekre, segítenek közelebb jutni ehhez a generációhoz. A konferencián való részvétel most is ingyenes volt – tette hozzá.
Gábor Ilona, a KMO igazgatója köszöntőjében arról beszélt, örömmel látta, hogy sok-sok ismerős névvel találkozott a programra regisztráltak között, hiszen az elmúlt évtizedek alatt jó néhányan már több alkalommal jártak a KMO-ban ezen a konferencián, de más prevenciós előadásokon is. Gábor Ilona röviden ismertette azt a szándékot és elhatározást, amely 1997-ben az intézményt arra sarkallta, hogy innovációként kitalálja és beindítsa drogprevenciós programját, és a K.I.A.B.Á.L. prevenciós társasjátékot, valamint az élménypedagógiai programokat, amelyek évtizedek óta, minden akadályt leküzdve zajlanak az intézményben. Bár az intézménynek nem tartozik az alapfeladatai közé, mégis úgy gondoltuk évekkel ezelőtt, hogy önként vállalt feladatként belevágunk egy ilyen prevenciós program szervezésébe. Azóta folyamatosan frissítjük, fejlesztjük, a kor igényeihez igazítjuk ennek tartalmát. Munkánk elismerése, hogy 2020-ban a Nemzeti Népegészségügyi Központ által is elismert szakmai program lett az általános és középiskolákban, de sajnos 2021-ben ez a besorolás sem mentette meg a programot, mivel az új gyermekvédelmi törvény életbelépésével az intézmény nem tarthat foglalkozásokat az oktatási intézményben. Ez új kihívást jelentett, hiszen meg kellett próbálni az iskolákat a KMO-ba „csalogatni”. Mivel az intézmény a prevenciót ma már szélesebb értelemben kezeli (alkohol, drog, dohány, gyógyszer és digitális detox) és nemcsak a gyerekekhez, hanem a szüleikhez, pedagógusokhoz is szeretne eljutni, ezért is szervezi már hosszú ideje a Szülők Akadémiáját és színházi előadásokat is e témákban – hangsúlyozta.
Vinczek György szociális ügyekért felelős alpolgármester, a Kispesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) elnökeként arról a folyamatos és intenzív munkáról beszélt, amely az elmúlt időszakban kezdődött, amely közös gondolkodásba bevonták a gyerekeket és a fiatalokat is. Megkérdeztük tőlük, mi foglalkoztatja őket a hétköznapokban, mit szeretnének, ha változna a mindennapjaikba, kíváncsiak voltunk a véleményükre, mi mindenen szeretnének változtatni – utalt Paróczai Anikó alpolgármester és Szilas Kincső önkormányzati képviselő által jegyzett készülőben lévő Kispesti Ifjúsági Stratégiára.
Szomorú tény, hogy a törvényi szabályozás nem áldozatként, hanem bűnözőként kezeli a drogprevenciót. Mi sem pánikot akarunk kelteni a tevékenységünkkel, de azt szeretnénk, ha a társadalom észrevenné a bajokat és megtalálnánk közösen a megoldást a számtalan problémára. Jó lenne, ha a gyerekek és a fiatalok őszintén, félelem nélkül, súlyos következmények, retorziók nélkül elmondhatnák, ha gondjuk, bajuk van, és lenne, aki meghallgatja őket – emelte ki Vinczek György alpolgármester.
Érdeklődéssel hallgatták a jelenlévők Szűcs Sándor generációkutató Krízisgeneráció a krízis-korszakban című előadását. A világon jelenleg 7 generáció él együtt. Egy generációhoz azok tartoznak, akiknek még vannak azonos életélményeik. Ebben az együttélésben minden generáció hat egymásra. „Ez a világ véglegesen el van cseszve”, amelyben 15 globális krízis vár az emberiségre, amelyeket túl kéne élnie – hangzik el a generációs alapvetés a 25 év alatti fiatalok szájából, amit nem ők rontottak el, és sajnos nem is számíthatnak az idősebb generációk segítségére ennek rendbe rakásában. Óriási szorongás van bennük a jövővel kapcsolatban. Azt szoktam mondani a fiataloknak, hogy így biztosan nem lehet folytatni, tőletek függ az emberiség sorsa, nektek kell kitalálni és megcsinálni az „emberiség 2.0-át”! – emelte ki a generációkutató. Elmélete szerint a jövőt a mesterséges intelligencia fogja megmenteni az emberiséget, a fizikai és a szellemi munka 80 százalékát átveszik a gépek, a robotok, de ezzel egy időben, mivel az embernek felszabadul az ideje, újra egyre többet fogunk egymással foglalkozni, így felértékelődik az ember emberrel való viszonya, az interakciók, az olyan munkakörök, amelyekben szükség lesz újra az intellektusra, a beszélgetésekre például az idősgondozásban. Az alfa generáció tagjai ugyan nem telefonnal jöttek a világra, de szüleik kezükbe adták már korán a digitális eszközöket, így már nem kapták meg azt a figyelmet a szüleiktől, az édesanyjuktól, amire feltétlenül szükségük lett volna az első két esztendőben. Nem alakulhat ki a biztonságos kötődés mintája az anyával, így később nehezíti a másokkal való kapcsolatalakítást is. Az eszközök hatására a gyerekek túltelítődnek információval, és nem veszik már észre az igazán fontos dolgokat. Egyes adatok szerint a két év alatti gyerekek napi több mint két órát, a 2 és 6 év közötti gyerekek pedig már 4 és több mint 6 órát töltenek a képernyők előtt. A felnövekvő generációknál kitolódik a felsőfokú intézményi tanulás vége a munkavállalás, a csalásalapítás, a gyerekvállalás, az otthonalapítás, a szülői házból való elköltözés kezdete. Szomorú tény, hogy rendkívül rossz a 10-24 éves korosztály mentális állapota – összegzett néhány jellemző adatot Szűcs Sándor.
Klausz Melinda közösségi média specialista Robotok leszünk vagy szabadok? Álvalóság, programozott élet, ahogyan használhatjuk a social media és az AI világát című előadásának egy pontján arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy bárkiből, bármikor lehet mesterséges intelligencia segítségével olyan kép, modell, amely mond, árul valamit, amit valójában sohasem csinált, ehhez csupán 3-szor 10 másodperces szöveg, illetve egy-egy elől- és oldalnézeti képre van szükség. Beszélt arról a társadalmi nyomásról, az úgynevezett FOMO-élményről, amely a generációkat érinti és nyomasztja, hogy lemaradnak valamiről, ha nem tájékozódnak a neten, nem vesznek részt a közösségi médiában. De bemutatta a Tik-Tok használatának veszélyeit, azt, hogy a rövid váltakozó tartalmak, miként nehezítik a mélyebb gondolatok közvetítését. Aki az online térben nő fel, annak ugyanolyan elvonási tünetei jelentkezhetnek, mint akár más szereknél, nekik is sok idő kell a gyógyuláshoz – emelte ki.
Egy évtizedek óta tartó ismétlődő kutatássorozat hazai eredményeit osztotta meg a hallgatósággal dr. Arnold Petra szociológus, a Semmelweis Egyetem ETK Addiktológiai Tanszék tudományos munkatársa, aki Serdülők drogfogyasztása itthon és Európában 30 év távlatában című előadásában az 1995 óta 4 évente ismételt ESPAD-kutatás 2024-es eredményeit mutatta be. Ebben a kutatásban 37 európai ország több mint 100 ezer diákja, Magyarországon 277 iskola 15–16 éves diákja vett részt önkéntesen és anonim módon. Általánosságban hazánk a nem túl előkelő második helyen áll szerhasználatban a korosztály tagjai körében. Az adatok alapján a marihuána továbbra is a legelterjedtebb illegális szer a vizsgált korosztályban. Átlagosan a diákok 16 százaléka próbálta ki életében legalább egyszer, míg Magyarországon ez az arány 13 százalék. A magyar 15-16 évesek 90,8 százaléka már fogyasztott alkoholt életében. Tízből kilenc fiatal biztosan kipróbált már valamilyen terméket. Magyarország vezeti a listát a fiatalok dohányzási szokásait illetően, meglepő módon különösen a lányok körében. Több mint 53 százalékuk már kipróbált valamilyen dohányterméket. Az e-cigaretták és különböző „vaporerek” gyorsan terjednek, és különösen népszerűek a fiatalok körében, ezek könnyen hozzáférhetőek és divatosak. Az illegális szerhasználat felé is egyre inkább nyitnak a fiatalok, és többen nem rendeltetésszerűen használják a vényköteles gyógyszereket, sőt ezt alkohollal kombinálják. A vizsgálat kimutatta azt is, hogy nem a gyerekek társadalmi státusza határozza meg szerhasználatot, sokkal inkább a családi minták, kapcsolatok. Sokkal inkább figyelni kellene a prevencióban a szülők, a családok bevonására is. Fontos lenne, hogy minél több ingyenes, mindenki számára könnyen elérhető elfoglaltságot nyújtsanak a fiataloknak. Egyre nagyobb szükség lenne a különböző segítőszolgálatokra, megfelelő intézményi programokra, interaktív foglalkozásokra – összegezte a tapasztalatokat és a következtetéseket dr. Arnold Petra.
Bányai Sándor, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely vezetőtrénere, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense Megfelelés-Szórakozás-Kihívás, Mit kínáljunk az online tér alternatívájaként című előadásában az élménypedagógiához próbált kedvet csinálni a jelenlévőknek. Az élménypedagógia sem tud egyik pillanatról a másikra csodát tenni, de arra mindenképpen alkalmas, hogy élmény legyen a tanulás, az iskola legyen örömforrás, a tapasztalatszerzés színtere, ne pedig teljesítménykényszer, pusztán a tárgyi tudás megszerzésének helye. Mert az élménypedagógia nem más, mint a szociális kompetenciák tapasztalati úton való fejlesztése, olyan ismereteké, amelyekre az életünk során később, például a munka világában szükségünk lehet. És ez nem más, mint a jól megszokott komfortzónánkból való kimozdítás, mert az élménypedagógia nem mindig életszerű helyzetekben várja el a megfelelő megoldás megtalálását. Megfelelés helyett itt aktív cselekvésre van szükség – hangsúlyozta az előadó. Bányai Sándor elmondta azt is, hogy az élménypedagógiában lényeges, hogy itt mindenki önmagát adja, semmi sem kötelező, él a választás szabadsága, a cél minden esetben nem a végeredmény, hanem a fejlesztés, hiszen nem megoldani akarjuk helyettük a feladatokat, hanem engedjük, hogy járják egyedül az útjukat. A felnőtt csak a biztonságot adja, de ehhez egy megváltozott pedagógusszerep is járul, ami sokszor kívül esik az ő komfortzónáján is. Az élménypedagógia fontos színterei a táborok, a különböző iskolán kívüli helyek, erdei iskolák is. A vezetőtréner elmondta azt is, hogy 2026 januárjában a KMO-ban indul élménypedagógiai képzés, amelyre várják az érdeklődőket.
A délutáni program szekcióülésekben folytatódott, amelyben Bányai Sándor élmény- és kalandpedagógiai programján vehettek részt, illetve Babos Eszter, a Babos Bábos Társulat vezetője mesélt A csalárd cukorka, avagy drogprevenció az óvodában? című előadás sorozatról, könyvről és a hozzá tartozó szakmai programról.
