Találkozó nyugdíjas pedagógusokkal
A közoktatást érintő változásokról esett szó azon a találkozón, amelyet a kispesti Nyugdíjas Pedagógusok Egyesülete szervezett hétfőre. A polgármester volt a vendégük.
Szabó Ferencné, a kerületi pedagógus szakszervezetből kivált, 75 aktív tagot számláló Nyugdíjas Pedagógusok Egyesülete Kispest elnöke köszöntötte a Kispesti Kaszinóban megjelent tanítókat, tanárokat és a program vendégét, Kispest polgármesterét, aki először járt a nyugdíjas pedagógusoknál..
Gajda Péter tájékoztatást adott a kerületi alap- és középfokú oktatási intézmények „félig-meddig államosításáról”, az ezzel járó nehézségekről, valamint arról a bizonytalan helyzetről, amely január elsejétől várja a kispesti pedagógusokat, szülőket, gyerekeket. Mint mondta, csak néhány nap marad arra, hogy az önkormányzat az oktatási intézményeit, valamint az ezekben dolgozó csaknem 800 pedagógust, és a hozzájuk tartozó ügyek intézését zavartalanul átadja az államnak. Ez szinte lehetetlen, jegyezte meg Gajda Péter.
Úgy fogalmazott a polgármester, hogy az önkormányzat jó gazdája volt a intézményeknek, és magas szakmai színvonalon végezte az oktatással kapcsolatos munkáját, ezért érthetetlen, hogy ezt miért kell egy újonnan kialakított, felesleges hivatalnak átadni, amely nincs erre felkészülve, hiszen még mindig nem tudni, miként működik majd, és hogyan fog együttműködni az önkormányzattal.
Arról is beszélt Gajda Péter, hogy a kormány elnapolta a pedagógus-életpályamodell bevezetését, így az ezzel járó béremelést is. A kispesti pedagógusokat ez különösen érzékenyen érintheti, hiszen az önkormányzat eddig 6 százalékkal egészítette ki bérüket, viszont az államosítás után fedezet és jogszabály hiányában nem biztos, hogy a jövőben meg tudja tenni, ez pedig a reálbérek csökkenését eredményezheti. Az önkormányzat ugyan továbbra is felelősséget érez a pedagógusok iránt, és törekszik a pótlék megtartására, ám a szűkösre szabott költségvetés nem biztos, hogy ezt lehetővé teszi.
A találkozó végén a nyugdíjasok pedagógusok aggódásuknak adtak hangot a gyerekek jövőjével kapcsolatban. Kétkedés fogadják, hogy három éves kortól az óvoda, hat éves korban pedig az iskolába járás lesz kötelező a gyerekeknek. Szerintük ezzel sérül a szülők döntési joga, illetve a gyerekek érdeke, mert a szakma és a szülők helyett az állam dönti majd el egy-egy kisgyerekről, hogy iskolaérett-e, vagy sem.
