A képzőművész „doboz-léte”
Dobó Krisztina képzőművész sajátos, készített dobozműveiből nyílt kiállítás csütörtökön a Nagy Balogh János Kiállítóteremben. Egy hónapig láthatók az alkotások.
Megnyitójában Kozák Csaba művészeti író következetesen gondolkodó meditatív művésznek nevezte Dobó Krisztinát, olyan alkotónak, aki nem ül fel a divatirányzatoknak. Úgy fogalmazott, hogy Dobó világban való „közlekedése során megismerhetjük a fel és le, a sík és a tér fogalmait, nyitott és zárt rendszerekkel egyszerre dolgozik. Dobozol, úgy dobozol, mint senki más, megvan a saját rendszere, hogy belépjen a kubusba, kibontsa azt, átírja annak eredeti terét, újraértelmezze a tárgyat.” Olyan statikus művekként jellemezte Dobó Krisztina síkokból építkező konstrukcióit, amelyek „mindegyikben jelen van a mozgás, mobilitás gesztusa, a kiteljesedés, növekvés energiája. Ezek a művek pulzálnak, lélegeznek, bármennyire is arra vannak késztetve, kényszerítve, hogy egy fix helyet foglaljanak el a falon, a térben.”
A tíz alkotás mindegyikének beszédes a címe: Útvesztő, Aluljáró, Lezárt út, Zsákutca, Párhuzamos átkelők, Gyűjtő objektum, Összefonódás, Lehetőségek keretein belül, Közös nevező, Védett forrás. A művek egy olyan felfedező út tetszőleges sorrendben bejárható állomásait is jelenthetik, ahol a fantáziára van bízva, mit lát, gondol bele ezekbe a hiánnyal teli dobozvilágokba az ember.
„A test, mint burok és a lélek kapcsolata – ennek megjelenése a művészetben állandóan és mindig új módon visszatérő téma. A különböző művészekés művészeti korszakok munkáit megfigyelve látható az arányok állandó változása, illetve eltolódása, hogy mit helyeznek előtérbe, mit tartanak fontosnak, mit hangsúlyoznak. Ez az alkotó vagy a kor portréja, tükörképe is egyben. Számomra olyanok ezek az eltolódások, mint a dobozaimon megjelenő kis fedőlapok elmozdítása által megváltozó arányok, és hogy ezzel az elmozdulással önmagának a doboznak a formája is megváltozik (ami a személyes, egyedi karaktert is adja a tárgynak).” – olvasható az ars poeticának is felfogható Doboz-lét című írásban a nyitófalon.
