HÍREK  2013. december 16.      859
Figyelem: a cikk archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Bohócok zománcban

Zománcba égett élet címmel nyílt meg Katona Áron Sándor festő- és tűzzománcművész kiállítása a KMO Előtér-galériájában, szombaton. Az érdeklődők 2014. január végéig láthatják a képeket.

Bohócok zománcban
A képre kattintva galéria nyílik. (26 kép)

Sinóros Szabó Katalin művészettörténész megnyitójában bohócról, mint egyedi, különleges karakterről beszélt. Azt hinné az ember, hogy a bohóc vicces. Igen, az is lehet. Azt hinné az ember, hogy a bohóc csetlő-botló, bumfordi, ügyetlen, kacagnivaló, buta, talán sete-suta, esetlen. De ez csak egy része a bohóclétnek. Ez a cirkuszi bohócra igaz, de még arra sem teljes egészében. A bohóc ennél sokkal több. A bohóc nem csak egy piros orr, vagy a kárómintás ruha. A bohócnak nem kóc van a szíve helyén, a bohócnak szíve van, és érez vele. A bohóc tükröt tart – mint látjuk – maga elé, de ezzel elénk is tükröt tart. Milyen képet láthatnánk mi magunkról egy bohóc tükrében? Ezt érdemes lenne megnézni. Ha végignézzük az irodalmat, a művészetet, a bohóc, a bolond alakja, akár Lear király bolondjától kezdve, egészen az udvari bolondon keresztül nagyon sok zenés bohócig, a bohóc az, aki kimondhatja, ami igaz, hiszen ő nem kap érte büntetést, hát ő csak egy bolond. A bohóc az, aki nagyon sok mindent tud mindarról, ami a háttérben zajlik. Elraktározza, titkokat tud, legendákat és meséket és történeteket, és aztán szembesít minket vele, esetleg egy tréfás történeten keresztül. Elmondja, vagy megmutatja tükrön keresztül. Élet és halál, lélek, gondolat és test, fent és lent, sötét és világos. Mindez egyesülni tud a bohócban. Groteszk, szürreális, egybeolt teret és időt, történeteket metsz egybe, és utána az egészet egy egészen új megvilágításban harsány színekkel, kacagva elénk dobja, mint egy labdát, és amikor felkapjuk, rájövünk, hogy nem is labda, hanem kristálygömb. Nagyon sok mindent tud a bohóc.”

Olyan klasszikus művésznek nevezte Katona Áront, „aki minden egyes alkotásával át akar adni nekünk valamit. Gondolatot, érzést, lelkületet. Minden egyes kép nem más, mint egy mondat, egy párbeszéd első mondata, amit az alkotó kezd bárkivel, aki megáll a kép előtt.”