Megfejtésre váró történetek
Ismét egy nem mindennapi tárlat tekinthető meg a Nagy Balogh János Kiállítóteremben. Nem csupán a látvány különleges az elgondolkodtató képekkel, különleges az is, hogy a Munkácsy-díjas alkotó legújabb munkáit kifejezetten a kiállítóterem tárlatára készítette. A Kispesten született, és gyermekkorát itt töltő képzőművész, Sebestyén Zoltán „Időnyalóka” című álomvilágát március 1-jéig láthatják az érdeklődők.
Megnyitójában Kozák Csaba művészeti író úgy fogalmazott, „Sebestyén festményei, melyek nem naturalisták, se nem realisták, leginkább egy olyan vizuális társadalomkritikának, látleletnek tekinthetők, melyek egymáshoz nem illő, egymással nem rímelő, egymással a valóságban sohasem találkozó fragmentumokból, motívumokból építkeznek, így leginkább a szürrealista látásmód jellemző rájuk… A történetek nem valósak, megfejtésre várók, de egyértelműen a dolgok jelenlegi állására utalók, bennük van az utca emberének szomorúsága, fásultsága, közömbössége, félelme, új keletű szóval: a jövőkép hiánya. Nagy itt a magány.” Végül azt mondta, Sebestyén Zoltán „ki meri mondani, meg tudja jeleníteni legrosszabb álmainkat, szorongásainkat és félelmeinket. Mert amit kimondunk, azzal könnyebb szembenézni.”
Sebestyén Zoltán a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett. Dolgozott rajztanárként az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán, tanított festészetet a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, jelenleg ugyanitt rajzot oktat a Regionális Tehetség-kutató Program keretén belül. Tagja a Művészeti Alapnak és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, valamint a MAMÜ Társaságnak és alapítója a BLOCK csoportnak. 1985-ben Herman Lipót-díjat (Képzőművészeti Főiskola), 1988-ban Materialpreist (a nürnbergi 4. Nemzetközi Rajztriennálé díja), 1988-91-ben Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1994-ben a Salgótarjáni Rajzbiennálén a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége díját vehette át. 2003-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott.
