2026. február 25-én, délelőtt különleges program gazdagította a Kispesti Egyesített Óvodák Mese-Vár Tagóvodájának mindennapjait. Az Országos Mentőszolgálat két munkatársa, Tóth Attila Tibor és Mag Pál látogatott el az intézményünkbe egy teljesen felszerelt eset kocsival, amely éjszaka még szolgálatban volt.
A gyerekek nem csupán kívülről csodálhatták meg a mentőautót, hanem belülről is megismerhették annak működését és felszerelését. Az óvodai nevelés egyik alapelve az élményközpontúság, tudjuk, hogy a gyerekek tapasztalati úton tanulnak a leghatékonyabban. A mentőautóba való beülés, az eszközök megérintése, a sziréna meghallgatása mind-mind olyan élmény, amely érzelmileg is bevonja a kis óvodásokat. Az így szerzett ismeretek sokkal mélyebben rögzülnek, mint a pusztán elméleti magyarázatok.
A mentősök közérthetően, játékos formában mutatták be a hordágyat, a vér oxigénmérőt, a vérnyomásmérőt és a különféle kötszereket. A drágább vagy törékenyebb eszközöket kesztyűben mutatták be a mentősök és a gyerekek csak megfigyelték.
A kicsik beülhettek a vezetőülésbe, megnyomhatták a sziréna gombját, és testközelből tapasztalhatták meg, milyen felelősségteljes és izgalmas hivatás a mentőzés. A villogó fények és a sziréna hangja mindannyiunknak hatalmas élményt jelentett, de a délelőtt valódi értéke a megszerzett tudásban rejlett.
A program során közösen beszélgettünk arról, mit kell tenni vészhelyzet esetén: ha egy családtag elájul vagy rosszul lesz. A gyerekek megtanulták, hogyan kell segítséget kérni a 112-es segélyhívó számon, és milyen adatokat fontos megadniuk – például a pontos lakcímet és azt, hogy mi történt. A mentősök kérdéseire a gyerekek bátran és felkészülten válaszoltak, ami jól mutatja, hogy megfelelő iránymutatással már óvodás korban is képesek megérteni az alapvető biztonsági szabályokat.
A Kispesti Egyesített Óvodák Mese-Vár Tagóvodájában megvalósult mentőautó-bemutató – az Országos Mentőszolgálat munkatársainak közreműködésével – jóval túlmutat egy izgalmas délelőtti programon. Az ilyen találkozások komplex személyiségfejlesztő hatással bírnak, és számos kulcskompetencia alapjait erősítik meg már óvodás korban és hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek:
• magabiztosabbak legyenek,
• tudatosabban reagáljanak váratlan helyzetekben,
• empatikusabb, felelősségteljesebb felnőttekké váljanak.
A program célja volt:
• A gyermekek biztonságtudatosságának erősítése
• Alapvető teendők megismertetése vészhelyzet esetén
• A segélyhívás (112) helyes használatának gyakorlása
• A segítő hivatások iránti pozitív attitűd kialakítása
Előkészítés:
A programot többhetes pedagógiai előkészítés előzte meg. Egy szülő közreműködésével interaktív előadásban volt részünk. A gyermekek szituációs játékokban gyakorolták a segítséghívást, „orvosos” és „mentős” szerepjátékokat játszottak, megtanulták és gyakorolták saját nevüket és lakcímüket. Áttekintettük, hogy mikor kell mentőt hívni, hogyan kell tárcsázni a 112-es segélyhívó számot, és milyen adatokat szükséges megadni (név, lakcím, mi történt).
Fejlesztett kompetenciaterületek
Kommunikációs készségek fejlesztése
A program során a gyermekek valós élethelyzethez kapcsolódó kommunikációs szituációkban gyakorolhatták a megszólalást. A segélyhívás modellezése különösen komplex nyelvi feladat:
• pontos, érthető bemutatkozás (név megadása),
• lakcím helyes és sorrendben történő elmondása,
• a történtek rövid, lényegre törő ismertetése,
• kérdésekre való adekvát válaszadás.
Ez fejleszti a beszédkészséget, a szókincset, a mondatalkotást és a lényegkiemelés képességét. Emellett erősíti a bátor megszólalást és a társas kommunikációban való magabiztos részvételt.
Problémamegoldó gondolkodás
A „Mit tegyek, ha…?” típusú helyzetgyakorlatok elősegítik az ok–okozati összefüggések felismerését. A gyermekek megtanulják:
• felismerni a problémát (pl. valaki nem reagál),
• segítséget kérni megfelelő személytől,
• sorrendben gondolkodni (először felnőtt, majd telefonhívás),
• döntést hozni egyszerű, de felelősségteljes helyzetben.
Emlékezet és figyelem
A saját lakcím, teljes név és a segélyhívó szám megjegyzése komoly emlékezeti teljesítmény ebben az életkorban. A gyakorlás során fejlődik:
• a verbális memória,
• a tartós figyelem,
• az auditív észlelés.
A mentőautó bemutatója során a gyermekeknek figyelniük kellett az instrukciókra, az eszközök funkciójára, ami tovább erősítette koncentrációs képességüket.
Szociális érzékenység és empátia
A segítségnyújtás témája természetes módon kapcsolódik az empátia fejlődéséhez. A dramatikus játékok során a gyermekek különböző szerepekbe helyezkedtek:
• bajba jutott személy,
• segítő,
• bejelentő.
Ez elősegíti a perspektívaváltást és mások érzéseinek megértését. A gyermekek megtapasztalják, hogy a másik ember rosszulléte figyelmet és törődést igényel. Az ilyen élmények erősítik az együttérzést, a gondoskodó attitűdöt és a közösségi felelősség érzését.
Szabálykövetés és felelősségtudat
A program során hangsúlyossá vált, hogy:
• a 112-es számot csak valódi vészhelyzetben szabad hívni,
• a mentőautó eszközeihez csak engedéllyel lehet nyúlni,
• vészhelyzetben fontos a nyugalom és az utasítások követése.
Ez erősíti a szabálytudat kialakulását és a következmények megértését. A gyermekek megtanulják, hogy cselekedeteik hatással vannak másokra, ami a felelősségtudat alapja.
Érzelmi biztonság és önbizalom
A vészhelyzetekről való beszélgetés megfelelő pedagógiai keretben nem szorongást, hanem biztonságérzetet teremt. A gyermek:
• tudja, hogy baj esetén van segítség,
• ismeri a teendők alapjait,
• megtapasztalja saját kompetenciáját.
Amikor sikeresen elmondja a lakcímét vagy helyesen válaszol egy kérdésre, pozitív megerősítést kap. Ez növeli az én-hatékonyság érzését („képes vagyok rá”), ami az egészséges önbizalom egyik legfontosabb alapja.
Az ilyen élményalapú, interaktív programok hosszú távon beépülnek a gyermekek személyiségébe, és olyan alapokat teremtenek, amelyek az iskolai életben és a későbbi társadalmi szerepvállalásban is meghatározóak lesznek.
Külön köszönettel tartozunk Márkus Gábornak, aki az Országos Mentőszolgálat nevében rendelkezésünkre bocsájtotta ezt a csodálatos mentőautót!
Kelemenné Tóth Anita Eszter, óvodapedagógus
