Tanulni sohasem késő
Az elmúlt hónapok csütörtöki összejövetelein a Kispesti Társaskör tagjai és vendégei bepillantást kaphattak érdekes egyéniségekről, világfelfogásokról, sajátságos események, korszakok légköréről az ókortól napjainkig.
Dr. Kalla Gábor, az ELTE docense érdeklődést keltő előadásában hallhattunk az asszírok által létrehozott első világbirodalomról, a mezopotámiai városállamok közül fővárossá emelkedő Kalku óriási palotájának Kr. e. 885-ös felavatásáról. A teraszra nyíló hatalmas trónterembe – a jó együttműködés reményében – 69 574 vendéget hívtak meg agyagtáblára írt levélben az ünnepi lakomára ezernél több kilométerről. 500 szakács és 500 cukrász finom fűszerekkel ízesítette a 20 000 különféle állatból, halakból készült ételeket, 14 féle sört, borokat szolgáltak fel, melyeket az uralkodó arany, az előkelőek ezüst, a fontos személyek bronz, a köznép agyag edényekből fogyasztott el hárfával kísért énekszó mellett. A régészeti ásatások eredményeit és a ma is elkészíthető ételek receptjeit kivetítőn tanulmányozhattuk.
A törökök elől az Al-Dunáról idemenekült szerbek hoztak nevet napsugaras kirándulásunk helyének, Ráckevének. Megnéztük hazánk egyetlen 1487-ben épült gótikus ortodox templomának szentélyét a hajótól elválasztó fafaragásos barokk ikonosztázzal, ahol a nők és férfiak külön imádkoznak. A rekonstruált Hajómalom a város legfontosabb iparát jelképezi. Látványos a szecessziós, tűztornyos városháza, az I. világháborús emlékmű, Petőfi János vitézének legendájára utaló Díszkút. Kiváló ismertetést hallottunk az 1799-es copf stílusú katolikus templomról. Oltárképén Keresztelő Szent János, freskóin Patay László Munkácsy-díjas festőművész az utolsó ítéletet jeleníti meg. Pozitív, negatív emberi tulajdonságok, az evangélisták, Jézus szenvedése, idealizálás nélküli helybéli parasztok, a közösségért áldozatot vállalók hiteles portréinak szokatlan látványa keltett meglepetést. Megismertük a „nagyharsányi győző” Savoyai Jenő életét, katonai sikereit.
„A műveletlen király megkoronázott szamár” - vélekedett a korabeli Európa uralkodói közül sokoldalú tudásával kiemelkedő Hunyadi Mátyásunk, aki 15 éves korától szervezte a haza védelmét, az államszervezet reformját, működése szárnyakat adott a reneszánsz művészet és tudomány terjesztésének. Gaál tanárnő idézte fel az „igazságos Mátyásról” napjainkig folyó vitákat, mert a Bonfinitől származó szállóige csak halála után, a keserves időkben terjedt el. Atyai barátja, nevelője Vitéz János kezdeményezője a 8 humanista körnek, a pozsonyi egyetemnek. Unokaöccse, a pécsi püspök Janus Pannonius az első latinul verselő magyar költő. Olvastuk az embereiért aggódó király és az ellentmondást nem tűrő uralkodó szavait, aki hibáival és erényeivel együtt örök értékek létrehozója a budai palota felújításával a világhírű Corvinákkal, szobrokkal, a visegrádi vár, az esztergomi Bakócz-kápolna, Hess budai nyomdája a Thuróczy krónikával, a kor legkiválóbb tudósai, művészei, mesterei özönlöttek udvarába. Az ország „virágzását” igazoló írásokból Bede Ottóné tagtársunk az iskoláknak is juttatott.
A több mint 300 évig uralkodó Romanov családról a leszármazott Seremetyeff Papp János egyetemi tanár tartott vetített képes előadást, melyből egy rokonszenves magánember képét ismertük meg, akit rossz helyre sodort sorsa. Az orosz ortodox egyház által 2000-ben szentté avatott II. Miklós cár 1896-ban került trónra. Az ország nyomorát fokozó vesztes japán háború miatt a Téli palota előtti tüntetők és a forradalmárok súlyos büntetése volt a „sztolipini nyakkendő” = az akasztófa, melyről Tolsztoj is kemény bírálatot ad. A jóhiszemű, 4 lányát szeretetben nevelő, beteg kisfiáért aggódó cárt Raszputyin befolyása közelebbről érintette, mint az ország tömegeinek irányítása. Kormánya befolyása alatt állt 1914-ben Szerbia mellé, s az 1916-os Bruszilov-offenzíva győzelme miatt nem észlelte az 1917-ben bekövetkező összeomlást, de 2 hét múlva lemondott. Rokona, V. György angol király nem fogadta be családjukat. Tobolszkba, majd brutális kivégzésük helyére, Jekatyerinburgba vitték őket, és 1918-ban kivégezték ártatlan gyerekeivel együtt, sőt még 17 Romanovot is megöltek, 2007-ben azonosították őket.
A Trianoni Szemle című folyóirat szerkesztője Zeke Gyula az 1920-as igazságtalan békekötés előzményeiről, a wilsoni pontok és a Teleki Pál készítette „vörös térkép”, a népszavazást kérő Apponyi teljes mellőzéséről beszélt. Ferenc József 1908-as szerb annexiója nemzetközi felháborodást keltett, és a kialakuló antant balkáni érdekei miatt szembekerült az Osztrák Magyar Monarchiával. Tisza István tartott az orosz pártfogással szervezkedő nemzetiségektől, ellenezte a háborúba lépést. A katonáskodók 60 %-a halottan, sebesülten, vagy fogolyként vált áldozattá, s azt elcsatolt területek több mint 3 millió polgára kiszolgáltatott emberekké. Károly király béke kísérlete, 1917-es reformjavaslatai elkéstek. Az értelmiség által támogatott Károlyi Mihály 1918-as köztársaságát Kun Béla orosz mintára szervezett Tanácsköztársasága elsöpörte. Az erőszak, a nemzeti értékek semmibevevése a népet, a forradalom terjedésétől való félelem a külföldet fordította ellenünk. A győztesek diktáltak, de elgondolkodtató, hogy az ország 52 %-át adó nemzetiségekkel okosabban bánva talán nem vesztjük el sok évszázad alatt megteremtett hazai alkotásainkat, természeti kincseinkből kialakított gazdasági szerkezetünket, a jobb jövő kilátásait.
A wekerletelepi emlékek miatt szívünkhöz közelálló, 94 évet megélt Kós Károly erdélyi építész, író, grafikus pályájáról hallhattunk értékes előadást, láthattunk szép képeket unokájától, Kós Béla pszihológustól. Műegyetemi tanulmányait kamatoztató mérnöki tehetségéről árulkodnak a wekerlei ikerházak, a Fővárosi Állatkert Madárháza, a zebegényi római katolikus, az óbudai és a Monostori úti református templom, a városmajori iskola, a Székely Nemzeti Múzeum és kolozsvári tanári évei. A világháború kitörésekor Erdélybe költözik, sztánai otthonában születik hasonnevű néprajzkutató fia, aki a Bólyai Egyetem tanáraként folytatja apja értékmentő tevékenységét. Íróként az 1922-ben indított képes Vasárnappal válik népszerűvé. Az Erdélyi Szépmíves Céh és Erdélyi Helikon folyóirata a 20-as évektől fogja össze, propagálja a hazán kívül rekedt tehetségeket. A Varjú nemzetség, az István királyról írott Országépítő, Attiláról, Kalotaszegről szóló művei magyarságukat ébren tartó összefogást sugallnak. A II. világháború után elnöke a Magyar Népi Szövetségnek és nemzetgyűlési képviselő. A megragadó előadás egy sztánai kirándulás tervét váltotta ki belőlünk.
A nagypolgári családba 100 éve született Örkény Istvánt vegyésznek, gyógyszerésznek szánták, de ő 1937-től folyamatosan készült az írói pályára, ezt József Attila és íróbarátja, Déry Ti bor lelkesen támogatta. Londoni, párizsi tanulmányai, az 1942-es Don menti munkaszolgálat, orosz hadifogság és a világháború utáni viharos évek tovább érlelték abszurd látásmódját. Dokumentális és szociográfiai jellegű írásait már 1952-től támadták, s az 1956-os forradalom után nem jelenhetett meg, az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozott, de rendületlenül írta Egyperceseit. 1962-től ismét publikált, s a Thália Színház 1962-es Tóték előadása és az 1969-es Macskajáték nemcsak itthon, külföldön is elismerést szerzett neki. 1969-ben Fekete Humor Nagydíjat kapott Párizsban, ez itthon is kiváltotta a hajlandóságot az 1973-as Kossuth-díjra. Gaál tanárnő emlékeztette a tagságot emberséget követelő, személyiséget formáló darabjaira, a Kulcskeresők, Vérrokonok, Pisti a vérzivatarban, Rózsakiállítás maradandó élményt adó alkotásaira.
Családias közvetlenségű beszélgetést folyt Kristóf Lajos szobrászművésszel és fotoriporterrel, mert elnökünk és Purceld Miklós tagtársunk régi jó barátai. Szokatlan érdekességű, abszurd témákat megörökítő képei, jó humora hamar derűs légkört teremtett. Félárnyékban című képén egy zebrát véltünk felfedezni, pedig a cím a kulcs: Figaró egy rendes ló. Másik fotóján egy ló szemében tükröződik vissza az alkotó. A KMO-ban rendezett tavaszi kiállításán a világhírűvé lett Puskács Öcsire emlékezett, akivel együtt focizott a Honvédben, s barátjával Bozsik Cucuval egy házban lakott. Közösen idézték fel, hogyan mentette meg több ismerősét Öcsi a kitelepítéstől, bátran szembeszállva az akkor nagyhatalmú Farkas Mihállyal. Szobrot is készített róla, mely a Puskás iskolában látható. Sokaknak tetszett a 100 éves Wekerléről készült kollázsa. A Sportújságíró Szövetség tagja és férfias sportágak kedvelője. Szívesen fotózta Török Gyula ökölvívó olimpikont, a focisták közül Kocsist, Albertet, Tichyt, s Pelét is idelátogatásakor. Képeit és szobrait szín és formagazdagság, sajátságos látásmód jellemzi. Márvány, fa, bronz alapanyag egyaránt előfordul kisplasztikái, érmei között. Az Üllői és a Hunyadi utca sarkán lévő AnDez ingatlanirodában láthatók e szeretetre, megbecsülésre méltó művész alkotásai.
Társaskörünkből többen látták a 90 éves Gránit Kőedény- és Porcellángyár emlékkiállítását, a Petőfi Irodalmi Múzeum Nyugatosok, Gárdonyi, Ady tárlatait, a költészet napján József Attila Emlékházában közösen mondtuk verseit. Köszönet a közösségért legtöbbet dolgozó Arany Tóth Zoltán elnökünknek és Bede Ottóné pénztárosunknak.
Kispesti Társaskör
