Mértéktartó közlésvágy
Köszönjük Mohay Orsolya művészettörténésznek, hogy a Barcsay-díjas Dobó Krisztina Nagy Balogh János teremben rendezett tárlatának megnyitóján mindketten vállalták a kortárs művészet kevésbé ismert geometrikus formáinak bemutatását a Kispesti Társaskörnek.
Örültünk a bensőséges beszélgetéseknek az alkotó gyerekkori vágyaihoz kötődő művészi indulásáról, ahogy elmesélte 2001-es epreskerti élményét, hogyan vált a kidobott tárgy, konvencióktól mentes, letisztult, új formanyelvű térábrázolássá „doboz teóriává”.
Dr. Lászlóné tagtársunk édesapja is az Epreskertben alkotott, unokája meg személyes ismerőse e tehetséges, fiatal művésznek, aki mértéktartó szerénységgel - mint amilyen az egyénisége - mégis erőt sugárzó művekkel jeleníti meg mindennapi élettereinket. Így hamar közel került hozzánk a művészi közlésnek az idősebb korosztály által ritkábban nézegetett formája. A galériában tett látogatásainktól eltérő, metaforikus világba csöppenve, egymást követő, de mégis egymástól független dobozok képeztek összetartó egészet. Kíváncsian ismerkedtünk a performatív, mégis tudatosan finom, választékos megformálásokkal.
Realitásérzékünket próbára téve minőségi eleganciájú, letisztult egyszerűségű, minden felesleges díszítéstől mentes térinstallációkat nézegethettünk. Alkatának és alkotásainak szinkronját láthattuk az újszerű, mértéktartó formanyelvű, titokzatosságot árasztó közlekedési tereiben. Kreativitás és filozofikus elemek egysége jellemzi ábrázolásmódját, ez szellemi telítődésre késztet.
Kétségekkel teli, virtuális, szimulált világunkban szükség van ilyen lelkünkbe világító fényjelekre, életkedvet adó esztétikai élményre, mint amit itt kaptunk. További sok sikert kívánunk a rokonszerves alkotónak.
Gaálné Varju Vilma
