Ha tavasz, akkor Garázsvásár Fesztivál!
Immár ötödik alkalommal rendezte meg a Tessék csak! program (http://tessekcsak.hu/) helyi civilekkel együttműködve a Wekerletelepen a Garázsvásár Fesztivált, mely ezúttal április 9. szombatra esett.
A helyszínek száma ez alkalommal próbaképpen már 20-ra emelkedett, mert nagyon sokan szerettek volna részesei lenni az eseménynek. Ez azt jelenti, hogy közel 100 család várta egész nap, reggel 10-től 17 óráig (néhol már előbb ki kellett nyitni, és sok helyen tovább is nyitva tartottak) az érdeklődőket a kertekben, udvarokban.
Az időjárás ugyan egész nap ijesztgette a „népet”, de úgy tűnik, a sok pozitív energia, amit a résztvevők küldtek az ég felé, meghozta az eredményét, mert sehol sem kellett bezárni eső miatt.
A telepen tehát egész nap térképpel bolyongó, vidám emberekkel lehetett találkozni, akik boldogan szorongatták hónuk alatt az itt-ott beszerzett kincseiket. Szövődtek új ismeretségek, barátságok, szövetségek, és nem csak azért, mert árusítók és vásárlók megismerkedtek! A Garázsvásár Fesztivál szabályzatában ugyanis az is feltétel, hogy ha valaki helyszínnek jelentkezik, akkor az ott lakókon kívül több árusnak is helyet kell biztosítania. Ezért – hacsak ők nem szervezik be magukhoza saját ismerőseiket–, be „kell” fogadniuk olyan árusítani vágyókat, akiknek saját udvarukban valamiért nincs lehetőségük árusítani. No, nem mintha ez bárkinek is nehezére esne! A betérő vásárlók semmit sem érzékeltek abból, hogy egy-egy udvarban az ott lévők esetleg nem is ismerték egymást korábban– hihetetlenül családias, kedves légkör fogadott minden arrajárót. A helyszínek többségében házi sütivel, innivalókkal lehetett csillapítani éhüket, szomjukat az éhes vásárlóknak. Mindenki megízlelhette – szó szerint is – a híres wekerlei vendégszeretetet.
Mert a fesztivál nem csak arról szól, hogy túladjunk a portékáinkon! Itt az is nagyon fontos, hogy mindenki nagyon jól érezze magát, aki részt vesz rajta! És ez most – is – maradéktalanul teljesült! Ismét bebizonyosodott, hogy a Wekerlén élni jó! Mert itt értéket őriz az idő! Sőt, mi kiegészíthetjük ezeken a napokon azzal is, hogy itt bizony nem csak értéket, de kincset is… Mert a megunt, sosem használt, feleslegessé vált tárgyak csak nekünk azok. Lehet, hogy más épp ilyet keres, erre vágyik már régóta, ezt vadássza. Vagy csak egyszerűen kincsnek látja! Ezért nekik találkozniuk kell! Ennek a lehetőségét teremtjük mi meg, évente kétszer, egyszer tavasszal, egyszer ősszel.
Debreceni Zsuzsa
