VELÜNK TÖRTÉNT...  2019. augusztus 02.      714
Figyelem: a cikk archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Kirándulás Tabajdtól a fehérvári Bory-várig

Autóbuszos kirándulást szerveztünk klubtagjainknak július 24-én a tabajdi Mezitlábas Parkba és a székesfehérvári Bory-várba.

Kirándulás Tabajdtól a fehérvári Bory-várig
A képre kattintva galéria nyílik. (7 kép)

Utunk első állomása a Tabajdi Mezitlábas Park volt. Ez egy érdekesen kialakított park ahol arra biztattak minket, hogy vegyük le a cipőt, és mezítláb sétáljunk végig egy tematikus útvonalon. 21 féle járófelületen szerezhettünk tapasztalatot a talpi érzékelésből. Még keskeny pallón is át kellett mennünk egy szakaszon, ami a látássérülteknek nem volt könnyű feladat, de kísérőinkkel, segítőinkkel és a kutyákkal ügyesen vettük az akadályokat. A fárasztó terep és a tikkasztó hőség ellenére jó móka volt!

Amíg Székesfehérvár felé robogtunk kissé kipihentük a délelőtti fáradalmakat, és ebédidőre farkaséhesen tértünk be az Isolabella Pizzérába.

A délutáni program a Bory-vár megtekintése, felfedezése volt. Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő.

A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Ezt követte az első világháború kitérője, az elmaradt építészeti megbízás (A szarajevói Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és Zsófia-otthon), mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A számos díszítménnyel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.

Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. (Forrás: Bory-vár honlap)

A Guinness Rekordok Könyve is jegyzi az „erődítményt”, mint a világ legnagyobb olyan épületét, melyet tulajdonképpen egyetlen ember alkotott. A várat székesfehérvári Tadzs Mahalként emlegetik, hiszen az indiai épülethez hasonlóan ez is a hitvesi szeretetnek állít emléket.

A vár a látássérültek számára ideális volt, hiszen mindenütt szobrok, mozaikok tapintható műtárgyak voltak. A bátrabbak még a toronyba is felmerészkedtek. Az idősebbek pedig megpihenhettek az árnyékos lugasban és a padokon.

Reméljük, hogy sikerült klubtagjainknak egy élményekkel teli napot szerezni, és jövőre ismét szívesen tartanak velünk újabb kalandokra!

Kirándulásunk nem jöhetett volna létre a XIX. kerületi önkormányzat segítsége nélkül. Kispest Önkormányzata 45 fős buszt bocsátott rendelkezésünkre, így tette lehetővé számunkra, hogy részt vegyünk ezen a tartalmas, és élményekkel teli kiránduláson. Köszönet érte!

Bernát Zsuzsanna közösségi civilszervező
VGYKE - Kispest Lámpásai 

Autóbuszos kirándulást szerveztünk klubtagjainknak július 24-én a tabajdi Mezitlábas Parkba és a székesfehérvári Bory-várba. 
Utunk első állomása a Tabajdi Mezitlábas Park volt. Ez egy érdekesen kialakított park ahol arra biztattak minket, hogy vegyük le a cipőt, és mezítláb sétáljunk végig egy tematikus útvonalon. 21 féle járófelületen szerezhettünk tapasztalatot a talpi érzékelésből. Még keskeny pallón is át kellett mennünk egy szakaszon, ami a látássérülteknek nem volt könnyű feladat, de kísérőinkkel, segítőinkkel és a kutyákkal ügyesen vettük az akadályokat. A fárasztó terep és a tikkasztó hőség ellenére jó móka volt! 
Amíg Székesfehérvár felé robogtunk kissé kipihentük a délelőtti fáradalmakat, és ebédidőre farkaséhesen tértünk be az Isolabella Pizzérába. 
A délutáni program a Bory-vár megtekintése, felfedezése volt. Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő.
A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Ezt követte az első világháború kitérője, az elmaradt építészeti megbízás (A szarajevói Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és Zsófia-otthon), mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A számos díszítménnyel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.
Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. (Forrás: Bory-vár honlap)
A Guinness Rekordok Könyve is jegyzi az „erődítményt”, mint a világ legnagyobb olyan épületét, melyet tulajdonképpen egyetlen ember alkotott.
A várat székesfehérvári Tadzs Mahalként emlegetik, hiszen az indiai épülethez hasonlóan ez is a hitvesi szeretetnek állít emléket.
A vár a látássérültek számára ideális volt, hiszen mindenütt szobrok, mozaikok tapintható műtárgyak voltak. A bátrabbak még a toronyba is felmerészkedtek. Az idősebbek pedig megpihenhettek az árnyékos lugasban és a padokon. 
Reméljük, hogy sikerült klubtagjainknak egy élményekkel teli napot szerezni, és jövőre ismét szívesen tartanak velünk újabb kalandokra!
Kirándulásunk nem jöhetett volna létre a XIX. kerületi önkormányzat segítsége nélkül. Kispest Önkormányzata 45 fős buszt bocsátott rendelkezésünkre, így tette lehetővé számunkra, hogy részt vegyünk ezen a tartalmas, és élményekkel teli kiránduláson. Köszönet érte!
Bernát Zsuzsanna közösségi civilszervező
VGYKE - Kispest Lámpásai